Ha csak azt vesszük, hogy a jövedelmezőség 23, a hektárra vetített adózás előtti eredmény pedig 80 százalékkal nőtt, akkor nagy rekord született a történelmi aszály évében. Ha mélyebbre nézünk, akkor a mérleg korántsem ilyen impozáns.
Az infláció elvitte az eredményt, nyílt az olló
A 2022-es év tesztüzemi eredményeinek vizsgálatához 2109 mintaüzem, 106 ezer gazdaság adatait elemezték, amelyek az összes regisztrált földterület 95,3 százalékát művelték, és az összes standard termelési érték 97,4 százalékát állították elő – adta közre az Agrárközgazdasági Intézet. Az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 57 százalékát, a társas vállalkozások pedig a 43 százalékát állították elő. Országosan az egy hektárra jutó árbevétel 20, a közvetlen támogatás 28 százalékkal nőtt, ugyanakkor az anyagjellegű költségek 35 százalékkal emelkedtek, így a mezőgazdaság jövedelmezősége a nettó hozzáadott érték alapján vizsgálva 23 százalékos növekedést mutat. Egyéni gazdaságok esetében az adózás előtti eredmény alapján vizsgált nettó jövedelem folyóáron 10 százalékkal emelkedett. Mivel a növekedés magas inflációs környezetben történt, ezért a tényleges eredményváltozást jobban mutatja a fogyasztói árindexszel korrigált eredmény, ami 4 százalékkal alacsonyabb volt (289 ezer forint), mint 2021-ben.
Rekord – de csak a gyenge 2021-es évhez képest…
A társas gazdaságok egy hektárra jutó adózás előtti eredménye 260,28 ezer forint/hektár, mely az az inflációt is figyelembe véve 78 százalékos növekedés, így a társas gazdaságok összességében rekordévet zártak. A magas százalékos növekedésnél figyelembe kell venni a bázishatást: a 2021-es alacsony értéket. 2022-ben az állattartó gazdaságok jövedelme növekedett a leginkább. Mivel a gazdasági társaságok jóval nagyobb részben foglalkoznak állattenyésztéssel, így a jövedelemváltozásuk is jelentősebb mértékű volt.
Rendkívül jó évük volt a húsmarha- és juhtartóknak is, a tejtermelő tehenészeteknek. Nyilván a szántóföldi gazdaságok jövedelmét elvitte az aszály, de például jó évük volt 2022-ben a zöldséghajtató gazdaságoknak: az egy hektárra jutó nettó árbevételük 55 százalékkal nőtt. A szabadföldi zöldségtermesztő gazdaságok hektárra vetített árbevétele 36 százalékkal nőtt, míg üzemi költségeik 42 százalékkal bővültek. Jövedelmük nettó hozzáadott érték alapján vizsgálva hektáronként 12 százalékkal múlta felül az előző évit.
Hatalmas fejlesztések, sokkal több hitel
Az egy hektárra jutó mezőgazdasági bruttó beruházások volumene 49 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest, ami az amortizációs költségek emelkedésében is tetten érhető. A rekordméretű beruházást a Vidékfejlesztési Program (VP) kifizetéseivel is fűtötték: a beruházási támogatások az előző évi magas szinthez képest is jelentősen bővültek (47,95 ezer forint/hektár). Az egy hektárra jutó nettó beruházás (amortizációval és selejtezésekkel csökkentett bruttó beruházás) 105 százalékkal bővült. A beruházásokkal összefüggésben a finanszírozási szerkezet is változott, az egy hektárra jutó hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 29 százalékkal, ezen belül a beruházási és fejlesztési hitelek 28 százalékkal növekedtek. A magas jövedelmezőség miatt a vállalkozások azonban nem adósodtak el jelentősen, a korábbi évek tartósan magas jövedelmezősége jelentős fedezetet biztosított a beruházások finanszírozására. A vállalkozások a megtermelt jövedelem jelentős részét ismét visszaforgatták, a saját tőke értéke 16 százalékkal lett magasabb.
forrás: AKI
