…egyébként semmi új: arra kellene ügyelnie a gazdaságoknak, hogy csak minimális mértékben (vagy ne is) forgassák, és folyamatosan takarják valamilyen növénnyel a talajt. A kutatói kísérlet szerint akár 1 m mélységben is 27%-kal nőhet a széntartalom: több tápanyag és víz tárolható a talajban.
Több nedvesség, több szén, több védelem
Egy friss kutatási projekt szerint a regeneratív gazdálkodás, a csökkentett talajművelés, az állandó talajtakarás erősíti a talajok ellenálló-képességét, és elősegíti mezőgazdaság klímaváltozáshoz való alkalmazkodását. Ezt erősíti meg a Kasseli Egyetem irányításával folyó projekt (AKHWA), ami 2020 óta azt vizsgálja, hogy a regeneratív szántóföldi stratégiák hogyan mozdítják elő a talaj vízvisszatartásának növelését. A kutatók szerint a talaj felső 100 centiméterének széntartalma a talajművelés csökkentésével és komposzt hozzáadásával akár 27%-kal is növelhető. Ez azt jelenti, hogy a talaj jobban képes tárolni és megtartani a tápanyagokat és a vizet. Emellett az erózió sem olyan mértékű, mert a takarónövények, mint valamiféle organikus szivacsréteg, védik a felszínt lezúduló cseppektől és az özönvízszerű vízmennyiségtől, „visszafelé” pedig lassítják-gátolják a gyors kipárolgást. A kutatócsoport azt is be tudta bizonyítani, hogy a talajtakaró réteg jelentősen lehűti a talajt. Egyszóval: a regeneratív mezőgazdaság e pozitív hatásai növelik a talaj és a talajszerkezet ellenálló-képességét a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.
Még a fenntarthatóságot is támogatja
Ugyanakkor a kutatási projekt kezdeti eredményei eddig azt mutatták, hogy a talaj megnövekedett szén- és tápanyagtartalma ellenére sem nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása. A Kasseli Egyetemen a projektet 4 évre meghosszabbítják, hogy a mezőgazdasági műveletek költség- és teljesítményadatait kutassák, s azokat összevessék az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal (vagyis azokkal az adottságokkal, amiket a természet nyújt az ember számára: víz, biodiverzitás, szén-körforgás, rovaralapú beporzás, talajképződés stb. – a szerk.).
