Termésnövelő anyagokat fejlesztünk

Jubileumi, szakmai konzultáció keretében számolt be az Agrogeo Kft. a talajélet javítása, a vízvisszatartás, a terméshozam növelése érdekében végrehajtott munkájáról Kecskeméten, május derekán. „Termésnövelő anyagokat fejlesztünk”– kezdte beszámolóját Szolnoky Tamás, a cég kutatásfejlesztési igazgatója.

„35 év a termőföld szeretetével”

A fenti címmel meghirdetett szakmai konzultációra meghívást kaptak a korábbi együttműködő partnerek, illetve konzorciumi tagok képviselői, akik a közös kutatási tevékenységben, a terméspotenciált növelő szerek fejlesztésében részt vettek. A rendezvény házigazdájának szerepében dr. Mészáros István okleveles kertészmérnök köszöntötte a résztvevőket, ismertette a programpontokat.

A talajjavítás igénye kísérte végig az Agrogeo Kft. 35 éves munkáját

Dr. Szolnoky Győző, a cég alapítója és ügyvezetője előadásában elmondta, hogy a kezdetektől fogva környezetvédelmi kutatások és talajjavítási kísérletek végrehajtását tűzték ki célul. A keletkezett eredmények hasznosításával támogatták a gazdák munkáját a Homokhátságban.

Az indulást követően és a 90-es évek első felében nagy hangsúlyt fektettek a természetes földtani képződmények alkalmazási lehetőségeinek feltárására, mint például az alginitre, bentonitra és a riolittufára.

Az alginit-kísérletek eredményeként megállapították, hogy 20-22 százalékos termésnövekedés érhető el vele az első évben. Egyetlen használat esetén hatását 10 évig kifejti, de a második 5 évben rohamosan csökkennek az eredmények. Több kísérletet beállítottak, keverték istállótrágyával, tőzeggel és más földtani képződményekkel. Több területen (alma, szőlő, napraforgó, spárga és erdészeti kultúra) is kipróbálták, mindenhol jelentkeztek a pozitív hatások. Összességében kimondható, hogy az alginit alkalmas a talajjavításra, gyorsítja az érést, javítja a termények minőségét. A legjobb eredményeket 40 tonna/hektár dózisnál érte el, fontos jellemzője továbbá, hogy túladagolni nem lehet, nagyobb dózis esetén sincs káros hatása.

A kedvezőtlen gazdasági környezet azonban arra ösztönözte a kutatásra összpontosító vállalkozást, hogy mezőgazdasági, élelmiszeripari, illetve a megújuló energiatermelésből származó melléktermékekből készítsenek az agráriumnak termésnövelő, a kultúrnövények fejlődését segítő anyagokat. Így kísérleteztek a mederkotrásokból származó iszappal, szőlőtörköllyel, szennyvíziszappal, állati hulladékokkal… Mindezekre jellemző, hogy a megfelelő kezelést követően alkalmasak a talaj szerkezetének javítására és vízmegtartó-képességének növelésére.

Magyarország hatalmas potenciállal rendelkezik a biomassza területén

Szolnoky Tamás a cég kutatás fejlesztési sorozatából kiemelte a bioeconomy (biomassza-alapú gazdaság) kialakításában kifejtett munkájukat. Ennek során kísérleteztek letermett gombakomposzttal, szennyvíziszappal, biogáz üzemi erjesztési maradékanyagokkal és más biomasszával. Cél volt, hogy a melléktermékként keletkező, biológiai eredetű szerves anyagokat fenntartható módon újrahasznosítsák. Ennek során olyan talajjavító anyagokat és növénykondicionálókat hoztak létre, melyek megoldást nyújthatnak az egyre intenzívebb környezeti kihívásokra, és segíthetik a klímaváltozás szélsőséges időjárási körülményei közötti eredményes termelést.

Az így létrehozott granulátumok, pelletek jól hasznosultak az ültetvényekben, javították a talajéletet, növelték a terméspotenciált.

Vetéssel egymenetben

A szántóföldi és a kertészeti növénytermesztésben alkalmazott technológiák a cég eddig eltelt 35 éve alatt nagy fejlődésen mentek keresztül, ami érintette a talajművelési módokat és szemléleteket, az erő- és munkagépeket, a csatolt agrotechnikát, és nem utolsó sorban a felhasznált termésnövelő anyagokat. Azonban a granulátumok mérete és a kiszórásra alkalmazott gépek nem lettek összehangolva, így ezen a területen is kísérleteket kellett beállítani.

2019-ben egy innovációs operatív csoportot hozott létre konzorciumvezetőként a cég – ez a GRANOFARM. A cél az volt, hogy a precíziós gazdálkodáshoz igazodó innovatív, szerves alapú tápanyag-utánpótlási képességgel bíró készítményt fejlesszenek, illetve teszteljék mindennapi alkalmazását, felhasználhatóságát. Fő szempont volt az is, hogy a korszerű gépekkel a vetéssel egymenetben legyen kijuttatható. Az eredményekről, illetve a gazdák a gyakorlati tapasztalatokról szakmai nap keretében számoltak be.

Ha nincs víz, nincs mit visszatartani

A cég csatlakozott egy új,2020-as kutatási és innovációs projekthez is – ez a 12 résztvevőt magába foglaló uniós konzorcium a WATERAGRI. Célként határozták meg a vízvisszatartás és a tápanyag-újrahasznosítás megoldásainak fejlesztést,bevezetését, ezzel segítve a mezőgazdasági termelést. Ennek érdekében a projekt továbbfejleszti a hagyományos vízelvezetési és öntözési technológiákat, visszatérve a természetes alapú megoldásokra.

A tápanyag-újrahasznosítás és a fenntarthatóság mellett hangsúlyt fektetnek a hagyományos vízelvezetési és öntözési megoldásokra; a tájba integrált, épített vizes élőhelyek megtartására; a többlet csapadék, belvíz visszatartására.

Ennek keretében kísérleteztek egy olyan talajkondicionáló készítménnyel, mely 2-3 hónapig is megtartja a talajban a növény számára a vizet. A készítmény jól is működik mindaddig, amíg van víz, amit vissza lehet tartani. Azonban választ kell találni a klímaváltozás azon kihívásaira is, amikor nincs csapadék, nincs mit a talajban tartani.