Közeleg a humanitárius és környezeti válság új korszaka, amelynek középpontjában az élelmiszer és a mezőgazdaság áll. Fenntartható rendszerek nélkül, amelyek hatékonyabbá teszik a globális termelést, tovább fog nőni az elegendő élelmiszerhez nem jutók száma.
A mezőgazdasági ágazat igyekszik megbirkózni ezekkel az összetett problémákkal, de innovációs folyamatai stagnálnak. A cégeknek 13–15 évbe telik egy új növényvédő szer kifejlesztése és piacra vitele, annak ellenére, hogy a gazdálkodók szembesülnek a kártevőkkel szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos sürgető problémákkal.
A terméshozamot veszélyeztető megváltozott időjárás az elkövetkező években gyakoribbá és súlyosabbá válik. Eközben az élelmiszer-termelésnek 60–70%-kal kell növekednie a következő évtizedekben, hogy lépést tudjon tartani a népességnövekedéssel.
Népesség
A világ jelenlegi lakossága 7,6 milliárd fő. 2050-ben ez várhatóan 9,2 milliárd lesz. Az általános konszenzus az, hogy a globális mezőgazdasági termelést a jelenlegi szinthez képest mintegy 60–70 százalékkal kell növelni, hogy 2050-ben kielégítse a megnövekedett élelmiszerigényt.
Éghajlat
Egyértelmű, hogy az emberi befolyás felmelegítette a légkört, az óceánt és a szárazföldet. Széles körű és gyors változások következtek be a légkörben, az óceánban, a krioszférában és a bioszférában. Az éghajlati rendszer egészében a közelmúltban bekövetkezett változások mértéke és az éghajlati rendszer számos aspektusának jelenlegi állapota gyors változásokon halad az évszázadokon át megszokottakhoz képest. Az ember által előidézett éghajlatváltozás már számos időjárási és éghajlati szélsőséget érint a világ minden régiójában.
Innovációk
Egy technológiai forradalom küszöbén állunk, amely alapvetően megváltoztatja életünket, munkánkat és egymáshoz való viszonyunkat. Mértékét, terjedelmét és összetettségét tekintve az átalakulás semmihez sem fog hasonlítani, amit az emberiség korábban átélt. Egy dolog világos, hogy a gazdálkodóknak olyan gyakorlati innovációra van szükségük, amely kielégíti közvetlen szükségleteiket: a termés egészségének megőrzését és vállalkozásuk fenntartását. Az első ipari forradalom víz- és gőzenergiát használt a termelés gépesítésére. A második elektromos energiát a tömegtermelés létrehozására. A harmadik elektronikát és információs technológiát használt a termelés automatizálására. Most egy negyedik ipari forradalom épül a harmadikra, a múlt század közepe óta zajló digitális forradalomra. Ezt olyan technológiák fúziója jellemzi, amelyek elmossák a határokat a fizikai, a digitális és a biológiai szféra között.
A legújabb mezőgazdasági innovációk
- méh vektoring (BVT) beporzási terményszabályzás,
- precíziós mezőgazdaság,
- ózongázas technológia,
- függőleges beltéri gazdálkodás,
- új állattenyésztési technológia,
- lézeres madárijesztők,
- farmautomatizálás,
- minikromoszóma technológia: sejten belüli információk tárolása.
A jövőben a technológiai innováció egy kínálati oldali megújuláshoz is vezet, amely hosszú távon növeli a hatékonyságot és a termelékenységet. A szállítási és kommunikációs költségek csökkennek, a logisztika és a globális ellátási láncok hatékonyabbá válnak, a kereskedelem költségei pedig csökkenni fognak, ami új piacokat nyit, és ösztönzi a gazdasági növekedést.
Mivel az automatizálás az egész gazdaságban helyettesíti a munkaerőt, a munkavállalók gépekkel történő kiváltása tovább súlyosbíthatja a tőkehozam és a munkaerő megtérülése közötti különbséget. Másrészt az is lehetséges, hogy a munkavállalók technológia általi kiszorítása összességében a biztonságos és kifizetődő munkahelyek nettó növekedését eredményezi.
Az alkalmazkodáshoz a termelőknek innovációs eszközökre van szükségük, amelyek segítenek előrejelezni, reagálni és mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait. Itt az információk hozzáférhetővé tétele segít a gazdálkodóknak megérteni a talajviszonyok változását, és megalapozottabb döntéseket hozni terményeik egészségének megőrzése érdekében.
Ezzel szemben az újítások, például a vertikális gazdálkodás – amely azt ígéri, hogy a növények egészségesek maradnak azáltal, hogy megvédik őket a szélsőséges időjárástól – a legtöbb termelő számára elérhetetlenek lesznek, és messze vannak attól a szinttől, amely elegendő élelmiszer előállításához szükséges a következő néhány évtizedben.
Az egyik már bevált innováció, az O₃ gáz és az O₃ gázzal dúsított víz alkalmazása a mezőgazdasági területeken (tejtermékek, termények, talaj, peszticidek) a mikrobiológiai növekedés (rovarok, paraziták, vírusok) és más biológiai kártevők elleni védekezésben. Ez szintén hasznos a vegyi anyagok kiváltásában is. Az ózonos vizet cseppek és köd formájában három fitopatogén baktérium, az Erwinia amylovora, a Pseudomonas syringae és az Agrobacterium tumefaciens, valamint a Botrytis cinerea gomba biomasszája ellen is használják, amelyek világszerte számos növényt megfertőznek, és veszélyt jelentenek a globális élelmiszer-termelésre. Az O₃ gáz használata folyamatosan terjed a tárolt gabonák toxinszintjének szabályzására és a kártevők elleni védekezésben.
Munkaerő
A hiányok és az időigényes manuális feladatok megnehezíthetik a nyereséges termelést a csökkenő árrések közepette, de a technológia segíthet. A technológiának illeszkednie kell a meglévő műveletekhez és termesztési rendszerekhez – nem fordítva –, és arra kell építeni, amit a gazdálkodók már használnak.
Tudomány
A gyógyszerészetből származó technológiák, mint például a fehérje célzott lebontása, már ígéretes alkalmazásokat mutatnak a mezőgazdaságban – a gyomirtástól a rezisztencia elleni küzdelemig. A CRISPR (a mozaikszó a klaszteres, szabályosan elhelyezkedő rövid palindromikus ismétlődések rövidítése) a prokarióta szervezetek, például baktériumok és archeák genomjában található DNS-szekvenciák családja, amely forradalmasíthatja az emberi egészségügyet, és kulcsszerepet kell játszania a növények egészségében is. A génszerkesztés használatát ne keverjük össze GMO-val. A géntechnológiával módosított szervezetek különböznek azoktól a növényektől, amelyeket hagyományos keresztezési módszerekkel nemesítettek. A GMO-k csak géntechnológiával vagy biotechnológiával jönnek létre, nem pedig olyan folyamatok révén, amelyek a természetben előfordulhatnak. A mezőgazdaság az egyik legalacsonyabb hatásfokú iparág a bolygón. A jelenlegi gazdálkodási módszerek fenntarthatatlan mennyiségű vizet, műtrágyát és földet igényelnek. Ez a kereslet csak fokozódni fog, ahogy globális népességünk 2050-re 10 milliárd fő fölé emelkedik. Világunk fenntartható táplálásához második mezőgazdasági forradalomra van szükség.
Bob Picker/John Farago
![45_eves_a_legnagyobb_hazai_mezogazdasagi_integrator[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/05/45_eves_a_legnagyobb_hazai_mezogazdasagi_integrator1-375x194.jpg)
