Depó műtrágyázás: növénynek-talajnak jobb, a Horsch gépeivel

A műtrágya sosem lesz elég olcsó. Ezenfelül a nagyon nagy mennyiségű műtrágya csökkenti a talajban az életet. A felesleges, a növények által fel nem vett műtrágya kimosódik, és különböző talaj pH-k mellett különböző hatóanyagok le is kötődhetnek, növények számára elérhetetlenek lesznek. Mit lehet tenni, hogy a kiadagolt műtrágyát a növények minél nagyobb hatékonysággal felhasználják? Mire jó a depó műtrágyázás?

Javítja a tápanyag-utánpótlást

Erre a válasz a depó műtrágyázás. A műtrágyával a növények gyökereit irányítani is tudjuk. A depóba elhelyezett műtrágya hosszabb ideig a növények számára felvehető állapotban marad! A NoTill felől visszatekintők a talajművelés irányába a StripTill nevezetű talajműveléssel tulajdonképpen minimális talajbolygatás mellett juttatják ki a műtrágyát a növények számára. Ebben az esetben két dolog véletlenszerű egybefolyása hozza meg az eredményt. A sávos műveléssel a már jól beállt talajszerkezetet minimálisan bolygatva depó műtrágyázást végeznek – általában a gyérsoros kultúrák elé.

A Horsch a sávos művelésre és műtrágyázásra a Focus vetőgépet alkotta meg megoldásnak. A Focus nagy, 5000 l-es osztott (40:60%) tartálya kétféle termék befogadására képes. Ezenfelül van még egy 400 l-es MiniDrill tartály is. Gabona- és repcevetésnél használhatjuk a Focus vetősínt, amelyik lehet dupla tárcsás TurboDisc vagy a vésőorrú EdgeOn csoroszlya.

A gyérsoros kultúrák vetésénél szemenkénti vetőgépet lehet felvenni a Focusra. Ekkor a nagy tartályból kétféle műtrágyát adagolhatunk, és a Focus MiniDrill, ill. a Maestro MiniDrill tartályokból mikro starter műtrágyát és talajfertőtlenítőt egymás mellé, a vetőbarázdába. A Partner tartályt segítségül hívva, a Focust ki lehet pluszban egészíteni még egy tartállyal, amelyikből egy másik anyagot, pl. egy harmadik műtrágyát tudunk kiadagolni.

Gabonavetésnél a front Partner tartályban lehet a műtrágya és a Focus tartályban a vetőmag. Kukorica- és napraforgóvetésnél pedig a front Partner tartályban a nitrogén, ami megy a szemenkénti vetőgépen a sor mellé, míg a Focus az előbb említett felállásban.

Így érdemes depózni

A karógyökerű növényeknél a kapa lazít, műtrágyáz, a gumikerekes henger lezárja a talajt, és ennek a nyomában jön a vetőmag. A gyökeret folyamatosan etetjük, és ellenállásmentesen tud fejlődni. A bolyhos gyökerűek – mint például a kukorica esetében – azt is meg tudjuk csinálni, hogy a sorok között is lazítunk, és az alap műtrágyát csak ide tesszük. Ezáltal kényszerítve van a növény, hogy nagyobb gyökértömeget fejlesszen, amivel eléri a műtrágyát. Ennek abban látni az előnyét, létjogosultságát, hogy a nyári szárazság által okozott stresszt a növények valószínűleg jobban átvészelik.

Talajművelési technológia szempontjából a lazább talajokon az alapműtrágya és alapművelés egy időben, tavasszal történik. A laza talajokban nem okozunk kárt egy tavaszi művelettel, és a műtrágya sem mosódik ki. Kötött talajokon lehetséges, hogy a talajművelés, műtrágyadepózás ősszel történik, és tavasszal csak a vetés és a nitrogén azon része kerül kijuttatásra, amit a stratégia a vetés mellé írt.

A növény- és talajtáplálás terén nagyon sok lehetőség áll még előttünk, a depó műtrágyázással pedig nagyon sokat lehet javítani a növények tápanyaggal történő ellátásán, ami nagyon sokat dobhat a nyereségesebb növénytermesztésen.

Az „extra” profitból majd juthat a természet segítésére, javítására is, ugyanis minél több fát, bokrot ültetünk a parcelláink köré, annál színesebb lesz a rovarok hada, és így akár még a növényvédő szerek mennyiségében is csökkentést érhetünk el.

Szász Zoltán
+36-30/743-0302