Intő jel: kukorica helyett egyre több szóját vet Ukrajna

A szójának Európában kielégíthetetlenül nagy piaca van, ezért egyre nő a vetésterület és a megtermelt mennyiség. A folyamatot az is erősíti, hogy a szója ellenállóbb a nyári hőstressznek, mint fő konkurense, a kukorica, és a támogatások folytán jövedelmező is. Több nyugat-európai ország mellett most már Ukrajnában is gyorsan nő a szója-vetőterület.

Évente bő 20%-kal nő a szója-terület a szomszédban

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium friss felmérése szerint az ukrán termelők tovább csökkentik a kukorica-termőterületeiket, és inkább az olajos magvak, különösen a szójabab felé, emellett az árpa felé orientálódnak. A gazdálkodók 70%-a tervezi növelni a szójával beültetett területeket, ami körülbelül 21%-os növekedésnek felel meg a 2023-as tavaszi kampányhoz képest. Már tavaly is a szójabab- előállítás növekedésével is számolt az ipar, miután csaknem 1,8 millió hektáron vetettek szóját, ami ugyancsak 20% körüli növekedés volt 2022-höz képest. Ha nem is 20%-os mértékben, de az egész olajosmag-szegmens nő Ukrajnában, méghozzá éves szintén bő 10%-os átlaggal. A gazdák fontolgatják a tavaszi repcével bevetett területek 24%-os, a tavaszi árpával 7%-kal, a tavaszi búzával 2%-kal bevetett területek növelését is. Eközben a kukoricával beültetett területek az előrejelzések szerint 2024-ben mintegy 9%-kal tovább csökkennek. Az ipar is felkészült erre, mivel a kukoricatermesztés jövedelmezősége az áru áraival együtt csökken. Az AgriCensus által idézett helyi termelői vélemények szerint most a kukoricatermesztés veszteséges, a búza nullszaldó a körül van, az olajos növények nyeresége, ha alacsony is, mérhető.

Nem lehet eleget termelni

Magyarországon régóta kampányolnak jó okkal vetőmaggyártók és -forgalmazók a szója-vetőterület és az előállított mennyiség növelése érdekében. Az érvekkel nehéz vitatkozni. A szója élettani-morfológiai jellemzői révén a kukoricánál jobban bírja a nyári aszályt és forróságot, jelenléte javítja a talaj szerkezetét és szervesnitrogén-tartalmát. A jövedelmezősége pedig sokkal inkább biztosított, mint például a kukoricáé. Egyrészt a termesztéshez kötött támogatás révén más egészen alacsony, 1,5 tonnás hektáronkénti hozamtól nyereséges (ezt a hazai átlag mindig felülmúlja), továbbá a hatalmas európai felvevőpiac messze több alapanyagra tart igényt, mint amennyit a kontinensen termelnek. Európa évente 33-35 millió tonnát használ fel elsősorban takarmány-, másodsorban humán élelmezési célokra, de az össztermés még Ukrajnával együtt is csak 3-11 millió tonna (EU + Ukrajna).

Megtapasztalták, hogy megéri

Érdemes hát a magyar gazdálkodóknak is odafigyelni a szója-vetésterületek növekedésére. Ez a növekedés nemcsak az említett ukrán, hanem az osztrák és a német mezőgazdaságban is megfigyelhető. Idehaza csak nagyon lassan nőtt eddig a szójával vetett terület: míg 2005-ben 33 ezer hektár volt, addig – a 2015-ös balul sikerült kampányt kivéve – stagnált 58-62 ezer hektár körül. Ugyanakkor a 2022-es aszály óta ismét növekedés figyelhető meg, mert számos gazdaság megtapasztalta, hogy szójával sokkal kisebb volt a termésveszteség, mint kukoricával. A tavaly ilyenkorihoz mért árcsökkenésének aránya is mérsékeltebb, mint több más gabonáé. Az árzuhanása is Eszerint várható növekedés itthon is, ami igen kívánatos volna. A KSH adatai szerint a termésátlagok ugyanis azt igazolják, hogy eredményesen és jövedelmezően állítható elő itthon. A termésátlag 2014 óta egyszer sem ment 2 tonna alá, és a megtermelt 160-170 ezer tonnára jellemzően már a betakarítás előtt várnak a vevők…