Az üszőnevelés költségei

 

 

Termel vagy nem termel?

Körülbelül 24 hónapig, a születéstől egészen az első ellésig, amikor a tejtermelés megkezdődik, az üszők nem termelnek jövedelmet a gazdaságnak.

Kimutatták, hogy az üszőnevelési költség a pennsylvaniai tejtermelő gazdaságok összes éves működési költségének a második legjelentősebb tényezője.

Kimutatták továbbá, hogy a tejtermelésbe bevonni szánt üszők nevelési költségei 15-20%-át teszik ki a tejgazdaság teljes éves költségének.

Mivel az üszők éves nevelési költségei más költségkategóriákban jelennek meg, mint például a takarmányozási, munkabér- és állatorvosi költségekben, kevés információt gyűjtöttek arról, hogy az utánpótlás nevelésének melyek a tényleges költségei a tejtermelő gazdaságok többségében.

Ezen túlmenően néhány üzem felismerte, hogy a tejtermelő üszők menedzsmentje és gondozása ebben a pre-produktív időszakban közvetlenül befolyásolja az első és az azt követő laktációs időszakok termelékenységét és az állatok jövedelemtermelő potenciálját.

A gyarapodás optimális viszonyai, valamint az életkor és az elléskori súly jól dokumentáltak, és lehetővé teszik a helyes termelési célok kitűzését a termelő számára.

A tejtermelő üszőkkel kapcsolatos napi vezetői döntések a rejtett költségek és az elmaradó jövőbeli termelékenység formájában nagy hatással lehetnek a tejgazdaság jelenlegi és jövőbeli jövedelmezőségére.

 

A Dairy Metrics (Tejgazdasági mérőszámok) referencia-weboldalon.

a DRMS (Dairy Records Management Systems = Tejgazdaságok Adatmenedzselési Rendszerei, Raleigh, Észak-Karolina) ad otthont.

Az adatok szerint az első ellés átlagos életkora a több mint 18000 £ (≈ 8200 kg) éves tejtermelésű pennsylvaniai Holstein állományokban 25,3 hónap volt, szemben a 22-24 hónapos mértékadó ágazati referencia-értékkel (benchmark-kal).

Az egyes állatoknak a fejésbe való bevonásához szükséges időtöbblet kihatása jelentős, mivel a gazdaságoknak azonos selejt arány mellett 5-15%-kal több üszőt kell nevelniük ahhoz, hogy elérjék az ágazati referenciaértékeket.

Ugyanez az adatbázis igen széles szóródást mutat a mértékadó tejhozam tekintetében, ami a tejelő üszőknél az első laktációs időszakban elérhető tejhozam-csúcsok vonatkozásában a legtöbb állományban 63-82 font (28,6-37,2 kg) tartományba esik.

Annak ellenére, hogy a 22 és 24 hónapos kor közötti egészséges üszőborjú-utánpótlás elérése igen jelentős költséggel jár a tejgazdaság üzemeltetésére nézve.

Kevés információ áll a tejtermelők és a tanácsadók rendelkezésére azokról a tényezőkről, amelyek a tejgazdaságok üzemeltetése kapcsán növelik a tejtermelő üszők nevelésének jövedelmezőségét.

Az üsző-utánpótlás menedzsmentjének természetéből adódóan a tejgazdaság üzemeltetése során takarmányt és munkaerőt kell befektetni, és a tőke 22-24 hónapig nem hoz realizálható hasznot.

Következésképpen az üszőnevelési befektetések minimalizálása ill. optimalizálása, egyidejűleg az üsző-utánpótlás korlátozás nélküli biztosítása elsődleges célja kell legyen az üsző-utánpótlás menedzselésének.

 

Életkor az első ellés idején

Az ellési életkor és az állomány helyettesítési rátája az üszőnevelési költségek legjelentősebb befolyásoló tényezői. Ezek a tényezők befolyásolják az üszők számát, amit növelni kell annak érdekében, hogy fenntartsák a nyereséges méretű fejőstehén-állományt, amint azt az 1. táblázat mutatja.

 

 

Selejt-arány (%) Életkor az első elléskor (hónap) 22 24 26 28 30 26 53 58 63 67 72 30 61 66 72 78 83 34 69 76 82 88 94 38 77 84 92 99 106 42 86 93 101 109 117

 

 

1. táblázat Az üsző-állomány mérete 100 tehénből álló állománynál és 10%-os selejt-üsző aránynál

Még több pénz

Ahogy az ellési életkor növekszik, úgy nő az üszők elhelyezése, a takarmányozás, a munkaerő és a menedzsment költségigénye.

Ez a növekedés szélsőséges helyzetben akár 50%-os vagy több is lehet a bemeneti változóban.

Az ilyen nagyságrendű növekedésre példa, ha egy gazdaság 26%-os állomány-fluktuációját és 22 hónapos ellési ciklusát összehasonlítjuk egy másik állományéval, amelynek fluktuációja 38%-os, és az ellési ciklusa 30 hónapos.

Az első gazdaságban az állomány utánpótlásához 53 üszőre, míg a másodikban 106-ra, vagyis kétszer annyi üszőre lenne szükség ahhoz, hogy fenntartsák az állandó, 100 egyedes tehénállományt.

Az üszők számának ez a többlete a költségek óriási mértékű növekedését idézi elő, és nagy különbségeket okoz az egyes gazdaságok profit-potenciáljában.

A 2. táblázat az üszőnevelés tulajdonosi és üzemeltetési költségeinek tipikus megoszlását ill. növekedését mutatja be, a születéstől az ellést megelőző időig, egy táblázatkezelő programmal számított eredmények segítségével.

A költségének növekedésének számításánál figyelembe veendő szempontok: takarmány, munkaerő, szaporítás, almozás, állategészségügy, épületek, berendezések, az elhullás és a kamat.

 

A takarmányozási költségek az üszőnevelés összes költségének 60%-ára rúgnak

A takarmány árának szempontjából a legköltségesebb életkori időszak az üsző születésétől az elválasztásig terjed.

Ez az állat nagy élőmunka- és takarmány-igényének tudható be.

A munkaerő-költségek kiszámításánál az üszők felneveléséhez szükséges időt vesszük figyelembe.

Minden szempontnál adódnak járulékos költségek is, ebben az esetben az idő költsége.

Az üszőnevelés költségei között a második legmagasabb a munkaerő költsége, a teljes költség mintegy 13%-a.

A 2. táblázat az üszők átlagos nevelési költségeit mutatja be Pennsylvaniában, egy a közelmúltban 45 különböző méretű tejtermelő gazdaságban folytatott tanulmány 2011. évi adatai alapján.

Az átlagos ellési életkor 24,9 hónap és az üszők ellés előtti átlagos tömege 1264 £ (573 kg) volt.

 

Születéstől az elválasztásig Elválasztástól a 6 hónapos korig A 6. hónap után az 1. megtermékenyítésig Megtermékenyítéstől az ellésig Összesen Takarmány 125 172 47b 346 1318 Munkaerő 59 3,1 57 53 203 Szaporítás 50 50 Almozás 12 20 33 25 90 Eü. ellátás 6 2 4 5 17 Összesen 1808

 

 

2. táblázat A tejtermelő üszők utánpótlásának üzemi költségei (USD-ben)

Egyes szempontok a borjú- és üszőnevelés során fontosabbak lehetnek, mint mások.

Sok gazdaság számára hasznos az egyes költségelemek csökkentése az üsző-utánpótlási program minőségromlása nélkül.

 

 

 

 

A következőkben felsoroljuk azokat a területeket, amelyeket a tejgazdaságok többségénél figyelembe kell venni az üszőnevelés lehetséges költségmegtakarításai szempontjából.

1. Elválasztás 6 hetes korban, a folyékony takarmányozás költségeinek figyelemmel kísérése.

2. Kiváló minőségű takarmány, ízletes koncentrátumok a fiatal állatok számára.

3. A takarmány elemzése és típus szerinti készítmény-formulázás az összes nagyobb csoport számára.

4. A növekedés monitorozása annak érdekében, hogy a tenyész üszők hamar elérjék a megfelelő gyarapodást.

5. A monitorozott csoport mérete, kor/súly variáció a csoporton belül.

6. Kipróbált takarmány-adalékanyagok a növekedés és a takarmányozási hatékonyság javításához.

7. A kilenc hónapos kor elérése előtt a súlygyarapodást folyamatosan napi 1,8 font (0,82 kg) között kell tartani, és a kilenc hónapos kortól további napi 2,0+ font (0,91+ kg) értéken, hogy az állomány 85%-a elérje az ellés utáni egyhetes érett testsúlyt.