Évente több milliárd hím csibét pusztít el a tojásipar, miután a nem tojó példányok senkinek sem kellenek. A szörnyű gyakorlat joggal váltja ki már nemcsak az állatvédők, hanem a fogyasztók iszonyodását is. Kérdés, mi a megoldás, és ki fogja kifizetni.
Németország a világon elsőként erkölcsi okokból betiltja a hím naposcsibék tömeges selejtezését. Miután a tojóhibridek közül csak a nőneműeket tartják meg, évente a világon körülbelül 7 milliárd állatot ölnek le. A hímeket, amik tojást sem tojnak, rosszabb takarmányhasznosításuk, kedvezőtlenebb gazdasági jellemzőik stb. miatt nem nevelik fel, hanem elgázosítják vagy ledarálják, és jellemzően másodlagos élelmiszeripari termék készül belőlük. A kíméletlen gyakorlat tiltását elrendelő döntés indoklása egy német szövetségi bírósági ítéletben szerepel. És kertelés nélkül fogalmaz: az állatjóléti aggályok felülmúlják a gazdálkodók gazdasági érdekeit. A gazdálkodóknak jövő ilyenkor már csak olyan technológiát szabad használniuk, ami elkerüli a hím csibék kiirtását.
A probléma megoldására már 2015 óta léteznek megoldások és fejlesztési irányok. Az Izraeli Agrárkutatási Szervezet (ARO) és az NRS baromfi fenntarthatósági szervezet közös kutatás révén olyan eljárást dolgozott ki, amely a genetikai szerkesztés eszközével megelőzi, hogy hím baromfitojások jöjjenek létre. A genetikai változás eredményeként a tyúkok jövő nemzedékei csak női ivarú utódoknak adnak életet. Ez kiküszöböli a hím csibék kiválogatásának és megsemmisítésének kényszerét, ami egyben válasz lehet a gazdasági aggályokra is. Ugyanis – az erkölcsi eredmény mellett – az új módszer éves szinten mintegy 7 milliárd dolláros megtakarítást eredményez az ipar számára. Várhatóan 50 százalékkal csökkenti az inkubációs energiafogyasztást, és feleslegessé teszi több millió tonna elhullott csibe ártalmatlanítását.
Nemcsak a környezet- és állatvédelmi intézkedésekben élen járó németek szánták el magukat a csibeselejtezés betiltására. A franciák ugyancsak az idei év végét jelölték meg a kegyetlen gyakorlat megszüntetésére. (Franciaországban a tojókat érintő programnak része lesz a malacok érzéstelenítés nélküli kasztrálásának a betiltása is.) Ott ráadásul nemzeti edukációs programmal is megtolják az elköteleződést. Például erősítik az állatvédelemmel kapcsolatos tudatosságot és képzést a haszonállatok életminősége miatt egészen a szállítási körülményekig, s mindeközben fokozzák a fogyasztók tájékozottságát. Egyébként Nyugat-Európában már három éve kaphatóak olyan tojások, amelyek embrió korban szelektált tojóállományból származnak – írta az Agrárágazat ősszel. Az eljárás során a kakasembriókat tartalmazó tojásokat 7-9 napos keltetés után elkülönítik a jércésektől, végig sem viszik a keltetési folyamaton.
