Már be is fejezték a termelést, és ezúttal nem átmenetileg. Bige László szerint nyár óta folyamatosan jelezték, hogy a széndioxid kibocsátási kvótát, a magas különadót és a tranzakciós díjat nem fogják bírni. Ugyanis a műtrágya tonnájára rakodó 20 ezer forintos terhet nem háríthatják át a magyar gazdákra. A Nitrogénművek szerint az új rendelet súlyos hatást gyakorol a magyar vegyiparra, különösen a hazai nitrogénműtrágya-gyártásra. Az elnök-vezérigazgató levele egy mentő javaslat megfontolását kéri az agrárpolitikától.
Nem tervezik az újraindítást
Befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek – jelentette be az Agrárszektornak Bige László elnök-vezérigazgató, a vállalat tulajdonosa. Bige szerint a júliusban megjelent, a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet okozta többletköltséget nem tudják érvényesíteni az áraikban. A 320/2023-as kormányrendelettel a kormány bevezetett egy nagyon magas, 40%-os különadót, ami az érintett vállalkozások eredményes működését alapvetően rombolta. Emellett a kormányrendelet egy 10%-os tranzakciós díjat is bevezetett a kvótaértékesítésekre, ami a cégek likviditási helyzetében okozhatott kihívásokat. Az ezt módosító októberi kormányrendelet (452/2023) ugyan a különadó mértékét 36%-ra csökkentette, de közben a tranzakciós illeték 15%-ra ugrott. Az így veszteségessé váló gyártást a cég nem vállalja. A Nitrogénművek már november 6-tól leállt, a nyilvánosan elérhető adatok szerint csupán egy hónapra, ám most Bige László az Agrárszektornak megerősítette: nem tervezik az újraindulást, a vállalat 93 év után befejezi a gyártói tevékenységét.
20 ezer forinttal drágul a hazai műtrágya
Az Agrárszektorban megjelent Bige László azon levele, amelyet szeptember 7-én írt Lantos Csaba energiaügyi és Nagy István agrárminiszternek. A levélben a szóban forgó kormányrendeletre, és az abból fakadó költségnövekedésre hivatkozik – ez utóbbi a cég számításai szerint meghaladja a 20 ezer forintot a műtrágya tonnájára vetítve. Bige László álláspontja szerint ez kigazdálkodhatatlan, hiszen így a műtrágya eladhatatlanná válna. A levelet alább lapunk is változatlan tartalommal közli:
„Tisztelt Miniszter Úr!
Július 17-én jelent meg a Kormány 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelete a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról. A rendelettel kapcsolatos aggodalmunkat július 21-én, Miniszter Úrnak küldött levelünkben kifejeztük, majd azt személyesen is megosztottuk Steiner Attila államtitkár Úrral, majd Dali Daniella helyettes államtitkár asszonnyal folytatott megbeszélésünkön, amit további információmegosztás követett.
Tájékoztatjuk Tisztelt Miniszter Urat, hogy a Nitrogénművek Zrt. 1931 óta, tehát 93 éve Magyarország legrégebben működő vegyipari vállalata. Az elmúlt 14 évben 450 millió € saját forrásos beruházást hajtottunk végre állami támogatás igénybevétele nélkül. Ezen beruházásokkal elértük, hogy Európa C.N.A. típusú nitrogén műtrágya 13%-át Magyarországon termelik. A műtrágyák közül ez a legzöldebb és a legkorszerűbb. A világ legnagyobb és legkorszerűbb salétromsav gyára Pétfürdőn működik. A tradíciók és az ipari kultúra nagyon magas színvonalú, termelői gyárainkban a dolgozók nagy többsége első munkahelyes, és innen is mennek nyugdíjba. Dolgozóinkat megbecsüljük, 2023. 1-8 havi átlagjövedelmük 770.287 Ft. Az üzemek működtetésében a szakmai tapasztalat és tudás nem pótolható a nagyfokú robbanásveszély miatt. Egy-egy munkaposzton a betanulási idő 3 év. Azok a gyárak, akik elengedték a dolgozóikat, majd később újra akartak indulni, de a szakmai tudás nélkül ez lehetetlenné vált. Például Szerbia 3 műtrágya gyár, Románia 5 műtrágya gyár (csak itt a szűk környezetünkben).
A Nitrogénművek Zrt. teljes infrastruktúrával rendelkezik, 530 ha területen:
Saját vízforrással a Bakonyban;
Kétirányú villamos energia csatlakozással, vadonatúj fogadó állomásokkal;
Kettő nagyteljesítményű gázvezetékkel;
Iparvágányokkal sok funkcióra;
Saját 29 MW/h vadonatúj erőművel;
4 műtrágyagyárral, melyből 3 vadonatúj;
két salétromsav gyárral, mindkettő vadonatúj, legkorszerűbb és legkörnyezetbarátabb technológia;
egy ammonia gyárral;
három darab semlegesítő üzemmel, tiszta új mindhárom;
három nagyteljesítményű dolomit malommal, és még hosszan sorolhatnám.
A Nitrogénművek Zrt. újraelőállítási értéke 4,5 – 5 milliárd euró és kb. 7 év, látva az elmúlt évtizedben történt műtrágya üzemi beruházásokat. A Nitrogénművek Zrt. mai értéke nagyságrendileg 2 milliárd euró. Továbbá pillanatnyi helyzetünkben 45 millió euró értékű szerződéses kötelezettségünk áll fenn különböző beruházásokban, melyek vagy megkezdődtek, vagy folyamatban vannak és 2024-ig mennek teljesülésbe.
Ezen tőmondatos összefoglaló a teljesség igénye nélkül egy tájékoztató Tisztelt Miniszter Úrnak, hogy el tudja helyezni a Nitrogénművek Zrt-t a magyarországi ipari környezetben.
Tisztelt Miniszter Úr! Ezen rendelet jelenlegi formájában azonnal ellehetetleníti a Nitrogénművek Zrt. termelésének folytatását és elkezdtük a felkészülést a termelés szeptember 30-i leállítására és a gyár konzerválására, ameddig dolgozóink a felmondási idejüket töltik.
A csoportos létszámleépítés bejelentése 2023. október 1., ami a Nitrogénművek Zrt-nél közvetlen 465 főt érint és a hozzátartozó cégeknél, cégcsoport szinten még nagyságrendileg 500 alkalmazottól kell azonnal megválni.
Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek díja 2015-ben 65,15 Ft/MW/h, 2022-ben 179,95 Ft/MW/h volt, 2023. április 1-től pedig 688,68 Ft/MW/h. Éves szinten a Nitrogénművek Zrt. tagdíj fizetése 5,8 – 6,2 milliárd forintot jelent, közel 2,6% árbevétel arányos adót jelent, tonna műtrágyára vetítve kb. 6.000 Ft, hozzáadva a 40 Euró/to napi árfolyamon (ma) 15.400 Ft, összes adó 21.400 Ft/ to műtrágya.
Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik. A műtrágyán keletkező fedezet 10 évből 9-ben nem teszi lehetővé ezen adó megfizetését.
A másik fontos ok, az a likviditásunk megőrzése. Ma rendelkezünk annyi forrással, hogy mindenkit kifizetünk és becsukjuk a gyárat.
A 40 Euró adó visszamenőleges bevezetése 2023. január 1-től és ennek 2023. július 17-i közlése -16.504.720 euró veszteséget okozott. A 40 euró/to az árban nem tudjuk érvényesíteni, de a termelést már 2023. január 1-én megszüntethettük volna, amennyiben a rendeletről tudomásunk lett volna.
Az MSZKSZ díj mértéke 6.000 Ft/to műtrágya, ami a mai műtrágya ár 120.000 Ft/to 5%-át jelenti, ez rontja a versenyképességünket, de kigazdálkodható.
Jelen levelünk célja továbbra is az, hogy felhívjuk a Kormányzat figyelmét a bevezetett adó rendkívüli hatásaira és felkérni a Kormányt a rendelet finomítására, amely a fenntarthatósági célok megvalósítása mellett a hazai műtrágyagyártás, közvetetetten a hazai mezőgazdaság versenyképességét és a kapcsolódó munkahelyek megőrzését is támogatja.
A kormányrendelet vegyiparra gyakorolt hatása súlyos, de azon belül még diszkriminatív is, hiszen aránytalan terhet ró a nitrogén műtrágyagyártásra. Elvárt működés mellett, ami a hazai mezőgazdaság igényének közel 60%-át biztosítja és az ország export teljesítményéhez is jelentősen hozzájárul, a bevezetett adó mértéke meghaladhatja árbevételünk 10%-át, ami a vállalat likviditásának fenntartása érdekében azonnali reakciót igényel. Más, az adóval érintett, vállalatoknál ez a mérték, konszolidált árbevétel szinten 1% alatt marad. Nemzeti voltában is egyedi a Nitrogénművek helyzete, mivel konszolidációs körében csak hazai gyártás található, így más érintett nemzetközi vállalatcsoporthoz képest (pl. cement ipar) nem tudja a termelés áthelyezésével ellensúlyozni az adó negatív hatását, mint az várható más iparágakban. Mindezeket figyelembe véve, a prudens gazdasági működésünk folytatása érdekében a termelés leállítása és a munkaerő leépítés a meghozandó egyetlen ésszerű döntés a vállalat vezetése részéről.
Az EU-n belül már eddig is versenyhátrányos környezetben tartotta fenn működését a Nitrogénművek amiatt, hogy plusz terheket viselt el és járult hozzá a gazdaság számos területének finanszírozásához. Jó példa erre MSZKSZ hozzájárulás, amit korábban már kifejtettem.
A gyár leállása számos területen fogja érinteni a hazai költségvetést, ami a rendelet céljával ellentétes hatást eredményez már rövid távon is.
Pozitív hatás egyszeri adóbevétel 2023. 1-3 negyedév termelése és az ahhoz kapcsolódó kibocsátás adóvonzatának mértékében 12 milliárd Forint.
Negatív hatás
MSZKSZ hozzájárulás kiesése 6,1 milliárd Ft áfa kiesés 19,9 milliárd Ft élelmiszerlánc felügyeleti díj 199 millió Ft személyi jellegű kifizetések adói + bérjárulék 2,459 milliárd Ft helyi adók 1,24 milliárd Ft FGSZ forgalmi díjak 2,3 milliárd Ft a felsorolásban a teljesség igénye nélkül csak a jelentősebb tételek szerepelnek
Összesen: 32,2 milliárd Ft
Pontosan nem számszerűsíthető, de biztosan jelentkező tételek:
elmaradó beruházások értéke 16 milliárd Ft kieső export érték (2024) 75,7 milliárd Ft műtrágya árának növekedése a kieső termelés eredményeként – becsült áremelkedés min. 20-50% között, ami előreláthatóan a mezőgazdasági termelők műtrágya felhasználását jelentősen fogja csökkenteni, ezáltal tovább romlik a versenyképességük, ismerve a mai helyzetüket teljes import függőség
Modern és hatékony technológiájának ellenére a hazai műtrágyagyártás már így is komoly versenyképességi kihívásokkal küzd mind EU-n belüli, mind EU-n kívüli vállalatokkal szemben a kedvezőtlen gazdasági környezet és az azzal kapcsolatos addicionális terhek viselése miatt. Amennyiben a rendelet visszavonása nem megoldható, úgy kérjük az arányos költségviselés elvének bevezetését és az adó összegének maximalizálását a vállalatok konszolidált árbevételének 1%-ában.
Mint hazai tulajdonú vállalat, készen állunk támogatni a magyar gazdaság fejlődését és hozzájárulni a klímasemlegességi célok eléréséhez. A Nitrogénművek azon kevés nemzetgazdasági szempontból jelentős szereplő egyike, ahol teljes a magyar tulajdonlás és átlátható szervezeti és működési struktúra található, az export piacokon is versenyképes termelési hatékonyság mellett.
A fent leírtak értelmében tisztelettel kérjük Miniszter Urat, hogy vizsgálja meg a rendelet módosításának lehetőségét és biztosítson további személyes konzultációs lehetőséget miniszteri szinten az együttműködési lehetőségek feltérképezése céljából, biztosítva ezzel egy stratégiai ágazat fennmaradását, fejlődését és hozzájárulását a nemzeti szuverenitás megőrzéséhez.”
