Napjainkban számtalan drónos felhasználási lehetőséggel találkozhatunk a különböző mezőgazdasági ágazatokban, hiszen ezek az eszközök többféle funkcióval állnak a precíziós gazdálkodás szolgálatában.
A levegőből bármikor könnyedén ellenőrizhetőek a területhatárok, a saját és szomszédos épületek, az építmények, a mezőgazdasági nagygépek és persze az állomány maga. De a megfigyelésen túl pontosan miképp hasznosítható a dróntechnológia a gyakorlatban? Milyen kézzelfogható előnye van a pilóta nélküli járművek bevezetésének a munkafolyamatokba? Hogyan integrálható ez a technológia a már meglévő eszközpark mellé? Ezekre és számos hasonló kérdésre adhat választ egy idei adonyi tanulmányunk.
Folytonos kutatások, kísérletek, szakmabeli együttműködések útján újabb és újabb innovatív módszerek válnak elérhetővé a mezőgazdasági drónok piacán, ezek pedig minden esetben meglévő eljárások tapasztalataiból építkeznek. A drónozás bevonásának célja, hogy a gazdaságok működését, életét megkönnyítse, és egyetlen befektetéssel egy előremutató változássorozatot indíthasson el. Hogy a technológia előnyeit szemléltessük, lépésről lépésre dokumentáltuk egy monitoringfolyamat részleteit. „A kísérlethez egy 3 500 hektáros területet vettünk alapul, azon belül kiválasztottunk egy 5 hektáros táblát, ahol napraforgót termesztettek” – mondja Keczer Máté, az ABZ Drone UAV műveleti igazgatója. „Egy multispektrális felméréssel indítottunk 60 méteres magasságban, 80%-os átfedéssel, majd egy E90-es kamerával 100 méteren végrehajtottunk egy RGB-felmérést is.”
A multispektrális felmérés a növény- és talajállapot precíz feltérképezésében nyújt támogatást, amely szükség esetén lehetővé teszi a területenkénti célzott beavatkozást. Az ilyenfajta monitoring által képet kaphatunk az ültetvények tápanyag-ellátottságáról, a kultúra stresszhelyzetéről, illetve a vetés, kelés minőségéről. A hagyományosabb RGB-kamerákkal pedig a növényzet fizikális állapotát mérhetjük fel, így például az esetleges vadkár, elemi kár vagy gyomosodás mértékét azonosíthatjuk. Ezek a tényezők mind lényeges információval szolgálnak a differenciált beavatkozások megtervezéséhez, ezért a legjobb eredményért érdemes a két technológiát párhuzamosan alkalmazni.
A felvételek alapján kidolgozható az orthomosaic kép, amely rámutat a tábla egyenetlenségeire, valamint a vízállásos területekre. „Ezután következhetett az indextérkép létrehozása: a VARI mezőgazdasági index nagyon jól szemlélteti az adott területen lévő vegetációs tömeget. Ez alapján már láthatóvá vált, hogy a kijelölt táblánkban kialakult két vízállásos terület, ahol tulajdonképpen nincs is növényzet. Az index ezeket a foltokat egyszerűen kizárja az értékelésből.”
Az indextérképen lehetőség van több kijuttatási zóna kialakítására, a tanulmány alapjául szolgáló esetben négy ilyen készült. A zónák így rendelkeznek indexértékekkel, ehhez azonban szükséges egy hektárra levetített kijuttatási rátát is hozzárendelni. Ennek meghatározásához figyelembe kell venni a zónák átlagértékeit és területét, illetve a kijuttatni kívánt hatóanyag mennyiségét. „Ezen a ponton máris hasznossá vált, hogy a felmérés során felfedeztük a vegetációmentes területeket, hiszen tudtunk úgy tervezni, hogy itt majd ne juttasson ki a gép anyagot” – teszi hozzá Keczer Máté.
No, de hogyan kerül a drón segítségével készített kijuttatási térkép egy precíziós mezőgazdasági gép rendszerébe? A kijuttatások megtervezését egy farmmenedzsment program kezeli, ebbe importálja a gazda a táblahatárokat, és a kezelést követően ebben történik a kiértékelés folyamata is. Ezt egészíti ki egy a mezőgazdasági gép belsejében található kezelőfelület, illetve az ehhez tartozó RTK- és robotkormányrendszer.
A Pix4D professzionális fotogrammetriai szoftveren kívül nem volt szükség más alkalmazás használatára: sikeresen megtörtént a shapefile formátumú zónatérkép importálása a traktorba. A térkép ezután megjeleníthető a gépben, amely szabályozza a kijuttatandó hatóanyag mennyiségét. „Előzetes felmérésekre támaszkodva mindig sokkal okosabban, hatékonyabban, költségkímélőbben lehet dolgozni. Elkerüljük a pazarlást, pontosan látjuk, mi az, ami működik, és még időt is spórolhatunk vele” – mondja a műveleti igazgató.
A drón eszközök rendkívül sokoldalúak, de integrálásukkal semmiképpen sem cél a mezőgazdasági kis- vagy nagygépek teljes kiváltása. Vannak olyan műveletek, amelyeket egyértelműen könnyebben tervezhetővé és kivitelezhetővé tesznek, emellett segítenek csökkenteni a hibalehetőséget is. A változó éghajlati, illetve gazdasági viszonyok új megoldások és technológiák adaptálását teszik szükségessé, hogy az erre nyitott gazdaságok megőrizhessék versenyképességüket. A tavalyi év számos újdonságot hozott a pilóták életébe Magyarországon, ahogyan az Európai Unióban hatályos jogszabályi háttér is folyamatos finomhangolásban van. A drónhasználat úttörése és térnyerése szüntelen inspirációul szolgál az ipari szereplők számára – s nem lesz ez másképp 2022-ben sem.
ABZ Drone
