A hazai agrárexportot továbbra is a növénytermesztés tartja életben – sajnos, alacsony értékű áruféleségekkel. Az élőállatexport több mint 10 százalékkal romlott egy éven belül.
+31, +44
Agrárexportunk tíz havi alakulására – ha csak a számokat és a mennyiségeket nézzük – a pozitív folyamatok túlsúlya nyomja rá a bélyegét. A kivitel árufőcsoportjai közül háromban a bővülés, egyben a csökkenés játszotta a főszerepet. A 2,5 milliárd eurós árbevételt képező (a kivitel 31%-át adó) növényi termékek exportja 7,4%-kal bővült. Az ennél is nagyobb, 44%-os exportrészarányt képviselő, 3,5 milliárd eurós kivitelt képező élelmiszer-készítmények, ital, dohánytermékek árufőcsoport termékeinek az exportja pedig 4,6%-kal bővült. Enyhén, 0,8%-kal bővülő termékkört alkotott ugyanakkor az állati és növényi zsír, olajtermékek exportja, ami a fél millió eurót közelítő nagyságrendjével a teljes, időarányos agrárexportnak az 5,8%-át adta.
Lehúzták az állatok
A bővülő kivitelt mutató termékkörök adták az időarányos exportunk több mint 80%-át. Ennek fényében érdemes nézni az átlagos exportbővülés 2%-os növekményét, hiszen, ha a bővülő exportot képviselő, meghatározó termékkörök kivitele 7,4, illetve 4,6%-kal bővült, akkor ezt a szintet 2%-ra lehúzó termékkörnek is jelentős nagyságrendet kell képviselnie. Nevesítve ezt a termékcsoportot az élő állat- és állati termékkörhöz jutunk, aminek az exportja, itt nem részletezendő okokra visszavezethetően mintegy 10%-kal zuhant.
Az export 2%-os növekményével szemben az import csak 1,4%-kal nőtt, így az agrár-külkereskedelmi egyenleg 3%-os többletet mutatva október végére megközelítette a 2,7 milliárd eurót.
Keveset vittünk ki (Fotó: Horizont Média/archív)
Főbb exportpiacaink
Áttekintve a legfrekventáltabb exporttermék csoportok szerinti felvevő piacainkat az alábbi piaci sorrendekre találunk.
Élőállat- és állatitermék-export
Az élő állat- és állatitermék-export 1,5 milliárd eurót meghaladó nagyságrendjét nézve az első tíz, legjelentősebb piacunk közül mindössze egy piac, Bulgária esetében sikerült bővítenünk a kivitelünket. Hozzá kell tenni azonban, hogy a tíz kiemelt piac a termékfőcsoporti exportunk 65,5%-át reprezentálta. Emellett a 10, táblázatbeli országgal együtt összességében közel 150 országba exportáltunk állati termékeket az év első tíz hónapjában. Feltehető, hogy ekkora sokaságban akadtak más piacok is, ahol pozitívummal zárult a külkereskedelem.
Növényitermék-exportunk fő piacai
A szép számok mögött…
Agrárnövényeink kiviteli adatai mögött azonban egy kedvezőtlen trend bújik meg. A látszat kedvező. A gabonafélék exportértéke 19,8 százalékkal, az exportvolumen 35,4 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, míg a behozatal ennek töredéke volt. Tavaly összesen 6,6 millió tonna gabonát adtunk el külföldön. Ebből 3,4 millió tonna kukorica, 2,3 millió tonna búza és 725,7 ezer tonna árpa volt, míg a kukorica – rekord volumenű – exportja 32 százalékkal nőtt 2020 első három negyedévében, de a búza kivitt mennyisége is 24,1 százalékkal bővült az egy évvel ezelőttihez képest. Ha ehhez hozzávesszük az olajos növényeket, a külkermérleg annak ellenére is kedvező – a többlet negyedmilliárd euró –, hogy az olajos magvak kivitele 8,8 százalékkal 477,3 millió euróra mérséklődött, behozatala 13,5 százalékkal 229,5 millió euróra nőtt 2020 első három negyedévében. Ugyanakkor a növényáru-exportot még mindig az alapanyag-kivitel dominálja. Ha nőne a feldolgozott, magasabb hozzáadott-értékű áruk exportjának nagyságrendje, az jóval nagyobb bevételhez juttatná a hazai agráriumot, sőt, versenyképességünk legfőbb stabilizációs és kitörési pontja ez az irány lenne.
Horizont Média-összeállítás
