70 éve még évente csaknem 3 millió tonna krumplit termelt Magyarország, és elárasztotta exportáruval a földrészt – ma a termőterület a szűk tizedére, a termésmennyiség az ötödére csökkent, és ma már mind mennyiségi, mind minőségi exportra szorulunk…
Lejtmenet
A Központi Statisztikai Hivatal lesújtó adatsoraiból kitűnik: még 1920-ban is több burgonyát állítottunk elő, mint 2016-ban; az 1960-as 2,7 millió tonnás rekordot a mostani 400 ezer tonna már meg sem közelíti; az egykor 300 ezer hektárral szemben ma folyamatosan csökkenő, alig 20 ezer hektáros a termőterület. Különösen szomorú, hogy rendkívül alacsony a fémzárolt vetőgumó területaránya, így az sem csoda, hogy a termésátlagok a fajtákban rejlő, hektáronkénti 40 tonnás terméspotenciál alig felét érik csak el.
Volna piac
A hazai burgonyatermesztés legfőbb hiányproblémája az öntözési és feldolgozóipari fejlesztések elmaradása, a szintén hiányzó ágazati marketing, a szaktudás hiánya, és az összefogás – a termelési-értékesítési integrációk – terén tapasztalható önsorsrontó hiánya.
Pedig igény volna a jó minőségre képes hazai fajtákból előállított burgonyára, miután a magyarországi fogyasztás harmadát importból fedezi a kereskedelem.
