Megkezdődött a dió betakarítása Lengyeltótiban, a Juglans Hungária Kft. ültetvényein. Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő dióültetvényében korszerű rázógépekkel kíméletesen rázzák le a termést a fákról, amelyet önjáró gépekkel gyűjtenek össze.A hagyományos magyar fajtákat fokozatosan váltják az új, oldalrügyön is termő típusok; az intenzívebb fajtahasználat, a sűrűbb térállás és az öntözés együttese akár háromszoros termést eredményezhet a következő években.
Fajtaváltás és termésmennyiség növelés
A cégnél még közel 50 éves diófák is megtalálhatóak. Ám a nagy felületen végrehajtott korszerűsítés miatt a régi magyar fajták helyét új, nagyobb hozamúak veszik át. – A Milotai 10-es egy tájszelektált magyar fajta, viszont a cégnél ez most már inkább a múltat jelenti, mert az új telepítéseken oldalrügyön termő fajtákkal dolgozunk, ahol akár négy-öt tonna terméssel is számolunk hektáronként – mondta Kovács Amelita növényorvos, a Juglans Hungária Kft. ügyvezetője.
Új fajták, új művelésmód
Ezek az új oldalrügyön termő fajták már intenzívebb technológiát igényelnek, csak így hozzák meg az elvárt termésmennyiséget. – Ez a Lara ültetvény 8×6 méteres térállásban lett telepítve, 208 fa van hektáronként. Ez sokkal sűrűbb, mint egy magyar tájszelektált fajtának, mint pl. a Milotai 10-esnek a térállása. – A sűrűbb térállás, a kisebb korona könnyíti a sorköz-ápolást, a kaszálást és jobban „állja” a rázógépes technológiát is. – A célunk az, hogy egységes, gépesíthető állományt tartsunk fenn. Ahhoz, hogy a gépi betakarítás sikeres legyen, tavasszal tárcsázzuk, kultivátorozzuk, hengerezzük a területet, majd szezonban sűrűn kaszáljuk – tette hozzá Amelita.
Öntözés és tápanyag-gazdálkodás: az intenzív rendszer alapja
Az elmúlt évek csapadékhiánya miatt az öntözés termelésbiztonsági tényezővé vált. A telepen szektorokra bontott, ütemezett öntözést alkalmaznak, kétnapos fordulókkal a csúcsidőszakban. – Öntözés nélkül ma már kockázatos diót termeszteni; az ütemezés és a mennyiség pontos ütemezése közvetlenül látszik a kötődésen és a szemméreten. Ezek az új korszerű fajták sokkal érzékenyebbek a gombás és baktériumos betegségekre, ezért fokozottan figyelnünk kell a növényvédelemre is – hangsúlyozta az ügyvezető.
Azonnali feldolgozás az exportminőségért
A lerázott dió azonnal a feldolgozóüzembe kerül. Mosás, a dióburok eltávolítása, majd 30–35 °C-on szárítás következik. Osztályozóhengerekkel 30-tól 38 mm átmérőig különítik el a termést majd gondosan, kézi válogatással távolítják el a hibás szemeket. Az így feldolgozott héjas termés nagy részét exportálják. – A tavalyi évben 150 tonna körüli száraz diót dolgoztunk fel. A feldolgozóüzemünk kapacitása 500 tonnáig bővíthető, ezért a fiatal állományok belépésével ez a mostani mennyiség akár megháromszorozódhat – mondta bizakodva Kovács Amelita.
Agrárágazat Tudástár – Diófajtaváltás
A diófajtaváltás a magyar ültetvénygazdálkodás egyik legfontosabb modernizációs iránya. Az új, oldalrügyön is termő fajták – mint például a Lara – az intenzívebb termesztéstechnológiának, a sűrűbb térállásnak és az öntözésnek köszönhetően akár háromszoros terméshozamot is biztosíthatnak a hagyományos magyar fajtákhoz képest. A kisebb koronájú, gépesíthető állomány lehetővé teszi a hatékonyabb betakarítást és a precízebb növényvédelmet. Az öntözés és a tápanyag-gazdálkodás szoros összehangolása ma már elengedhetetlen a termelésbiztonsághoz és az exportminőség eléréséhez. A fajtaváltás tehát nem csupán technológiai, hanem gazdasági megújulás is a diótermesztésben.