Hazánk napraforgómag-külkereskedelme

Napraforgó-termelésünk 2016-ban soha nem látott magasságokba emelkedett. Már maga a 3 tonnás hektáronkénti átlagtermés is kiugróan jó színvonalat képviselt, melyhez a rekord nagyságrendű, 630 ezer hektárt meghaladó termőterület is hozzájárult ahhoz, hogy az eddigi legjelentősebb termésmennyiséget, 1,9 millió tonnát takaríthassák be a gazdálkodók.

Sikernövényünk

A napraforgó sikernövénynek számít a magyar agrárgazdaságban. Mind a termelés, mind a feldolgozás, mind pedig az exportárbevétel látványos bővülés jegyeit mutatja. Az ezredfordulóra visszatekintő statisztikai adatok szerint a betakarított terület az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a termésmennyiség 3,9-szeresére, az exportárbevétel pedig háromszorosára nőtt. Mindemellett a magexport nagyságrendjével összemérhető, azt lényegesen meghaladó exportárbevétel származik a finomított napraforgóolaj exportjából is. A napraforgómag és -olaj kivitele mögött ugyanakkor viszonylag szerény import húzódik meg, így ez az ipari növényünk is jelentős külkereskedelmi egyenlegjavító szerepet tölt be.

A termelési háttér alakulása

A KSH ipari növények termelésével foglalkozó adatai szerint a napraforgó termesztése a háború előtt meglehetősen parciális jelentőséggel bírt. A termelésfelfutás kiinduló pontjaként említhető 30-as években a betakarított terület alig haladta meg a 3000 hektárt, és 1940-ben is csak 15 ezer hektár körüli termőterületet foglalt el ez a kultúra. Több hullámhegy és hullámvölgy is tarkította a termelés alakulását, így mind az 50-es, mind a 80-as évek elején a vetésterület meghaladta a 270 ezer hektárt, de eközben 1960-ban csak 69 ezer, 70-ben pedig 90 ezer hektáron vetettek napraforgót az akkori nagyüzemek.

Ha ennyire nem is érdemes visszanyúlni a múltba, a 2000-óta lezajlott változások támpontul szolgálhatnak a termelési nagyságrend alakulásának és az export felfutásának megítéléséhez.

Mindenki jobban csinálja

Sokkal inkább az ütemesen javuló termésátlagoknak, mint a lassan bővülő vetésterületnek köszönhető, hogy a napraforgómag termésmennyisége 2000 és 2015 között 3,2-szeresére növekedjen.

A hazai napraforgó-termesztés sokat változott az elmúlt másfél évtizedben. A kultúra megítélése javult, a termesztés intenzitása fokozódott, a használt genotípusok és a technológiai fejlesztések ma már sokkal hasznosabb és eredményesebb választ adnak az egyre változékonyabbá váló időjárási szélsőségekre. A termesztéstechnológia biztonsága felértékelődőben van. A gyomirtó szereknek ellenálló hibridek termesztésén alapuló gyomszabályozási technológia fejlődése töretlennek tűnik egész Európában, és egyre inkább teret nyer Magyarországon is.

A 2000-es évek elejétől bemutatott idősort nézve a tendenciájában növekvő napraforgótermés 2016-ban érte el a csúcspontját, ehhez mérve a kiinduló pontnak választott 2000-es év termésmennyisége a mostaninak alig egynegyedét képezi.  A növekmény hátterében az egyre javuló fajtaszerkezet, a hibridek egyre fokozódó jelenléte és a korszerűsödő növényvédelem és termesztéstechnológia áll.

Az országos termés megyesoros adatai között kutakodva érdekes összefüggésekre is akadhatunk, hiszen az 1,9 millió tonnás rekord termésből 1,1 millió tonna, az össztermés közel 60%-a az Alföld hozadéka. Itt találjuk a legjelentősebb termésmennyiségeket produkáló megyéket, gondolva itt elsősorban a 216 ezer tonnás Jász-Nagykun-Szolnok, a 200 ezer tonnás Békés és a 189 ezer tonnás Hajdú-Bihar megyékre. A Dunántúl, a maga fél millió tonnás össztermésével is jelentős hozzájárulást tett, mégis a legjobb átlagtermést, 3567 kg/ha-t Borsodban mérték. De igen magas átlagtermések születtek Fejér megyében (3230kg/ha), Komárom-, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékben (3200kg/ha), valamint Győr-Sopron megyében (3100kg/ha) is.

Külpiaci összefüggések

Napraforgómag-exportunk csúcsteljesítményét az elmúlt másfél évtizedben a 2012-es év produkálta. Ekkor az export – az előző évi árbevétel másfélszeresét kitéve – a kivitt mennyiség 73%-os bővülése mellett zajlott. Az export és a termelés viszonyát érzékeltetve megemlíthető, hogy a 636 ezer tonnás magexport akkor az adott évi napraforgótermés 49%-ával volt egyenértékű.

A csúcsteljesítményt nyújtó 2012-es év óta az exportárbevétel és a kivitt mennyiség 2015-ig folyamatosan csökkent, jóllehet a termés mennyisége ezt a visszaesést alapvetően nem indokolta volna. A 2016-os év január-október közötti időszakában a napraforgómag-exportunk ismét a bővülés jegyeit mutatta. A növekmény megközelítette a 20%-ot, jóllehet az export mennyisége csak mintegy 4%-kal bővült. Ebből következik, hogy exportunk mintegy 15%-kal jobb értékesítési átlagárakon kelt el, mint az előző év azonos időszakában. Az 529 euró/tonnáról 606 euró/tonnára javuló értékesítési átlagár a főbb mezőgazdasági terményárak gyengélkedésének időszakában kuriózumnak tűnik.

Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy a napraforgómag-export csökkenésével párhuzamosan a napraforgómagolaj-kivitelünk egy darabig dinamikusan bővült. Így részben igaz, hogy amit a közvetlen magexporton veszítettünk, azt a növényolajipari termékkör növekvő kivitelével visszanyertük. A feldolgozott termék kivitelének bővülése amúgy is cél, hiszen lényegesen több magyar munka testesül meg a késztermékben, mint a feldolgozatlan mezőgazdasági termékben. (Napraforgómagolaj-kivitelünkről részletesebben később esik szó.)

A napraforgómag külkereskedelmében az exportmennyiség 3,9-szeres növekménye mellett az exportérték, 2000 és 2015 között 3,1-szeresére nőtt, de ha a legjelentősebb napraforgómag-exportot mutató 2012-es évhez hasonlítunk, akkor 5,2-szeresére bővülő kivitelről beszélhetünk. Ezzel szemben az import, igen alacsony szintről indulva, közel 17-szeresére nőtt.

Exportunk, jelzett mértékű, látványos bővülése mellett az import lényegesen intenzívebben nőtt ugyan, de az egyenleg mégis pozitív maradt. A külkereskedelmi szaldó, azaz az export-importegyenleg 2000 és 2012-között 4,6-szeresére nőtt, ezt követően azonban visszaesésekkel tarkított lejtmenet következett. Az 2016-os időarányos külkereskedelmi adatok mintegy 20%-os exportbővülésről és 1%-kal csökkenő importról szólnak, így az egyenleg 2016-ban 41%-kal bővült.

Fő napraforgóexport-piacaink elsősorban az Európai kontinenshez, azon belül is elsősorban az unióhoz kötődnek. A legjelentősebb uniós vásárlók köréből kiemelkedik a német, a holland, az olasz, az osztrák, a román, és a szlovák piac. Hozzátéve, hogy a német és a holland piac önmagában 40%-át köti le a napraforgómag-exportunknak.

Exportunk területi megoszlása
(2015-2016. 1-10. hó)

Exportárbevétel

(ezer euró)

2015.

1-10. hó

Exportárbevétel (ezer euró)

2016.

1-10. hó

Változás

(%)

Németország

37434

39211

104,7

Hollandia

26859

26941

100,3

Ukrajna

10004

18711

187,0

Oroszország

8272

14193

171,6

Olaszország

10314

11411

110,6

Ausztria

7998

22304

141,3

Románia

6321

4574

72,4

Szlovákia

3626

4533

125,0

Moldova

4229

4201

99,3

Az ukrán, az orosz és a moldovai exportunk ilyetén alakulása, ismerve azt, hogy milyen erős pozíciót tölt be kiváltképp Ukrajna és Oroszország a világ napraforgó-termelésében, kissé meglepőnek tűnhet. Párosítva azonban ennél a három piacnál az exportárbevételt a kivitt mennyiséggel, könnyem rájöhetünk arra, hogy ezek az országok nem növényolaj kinyerése céljából vásároltak napraforgómagot Magyarországról – ők a vetőmagcélú importban érdekeltek.

Napraforgóolaj kivitel és behozatal alakulása

Napraforgóolaj-exportunk az utóbbi évtizedben érdekes pályát írt le. Kis túlzással maga Carl Friedrich Gauss német matematikus, a róla elnevezett Gauss-görbe, normális eloszlást leíró jelenségének feltalálója is megirigyelhetné ezt a felívelő, majd hanyatló szakaszt, amit a vonatkozó grafikon illusztrál.

A legjelentősebb exportárbevétel a 2013-as esztendőhöz kötődik, mikor is közel 480 millió eurós exportárbevételt hozott az 511 ezer tonnás napraforgóolaj-kivitel. Ezt követően mintegy 100 millió eurós visszaesés következett, ami 2015 végéig tartotta is magát. A 2016-os esztendő részleges, 1-10. havi adatokon nyugvó kivitele sem utal megugró exportra e tekintetben, jóllehet az időarányos export 260-ról 268 millió euróra bővült.

Napraforgóolaj-behozatalunk 2010-ig növekedett, ezt követően azonban jelentősen visszaesett. Az exportnagyságrendhez képest az import az utóbbi években az exportérték 4-6%-a között mozgott. Az import mennyiség ennél valamivel karakteresebb jelenségként értékelhető, de így sem haladja meg az exportmennyiség 7-8%-át.

Napraforgóolaj-külpiacaink elsősorban az Európai Unió belpiacához kötődnek. Míg 2015-ben a 382,5 millió eurós, 472 ezer tonnás exportunknak a 90%-a talált vevőre az EU belpiacán, addig az 5,5%-kal bővülő, 2016 évi időarányos exportnak a 91%-a került ide. Mivel az uniós exportunk legfrekventáltabb piaca e tekintetben is a legjelentősebb élelmiszer-külpiacunknak számító Németország, így az ottani, megduplázódó napraforgóolaj-kivitelünk sokat lendített a kivitel 2016-os alakulásán. Emellett, ha kisebb exportérték mellett is, de komoly piacbővülés jellemezte az olasz, a horvát és a román piacot is.

Főbb napraforgóolaj-exportpiacaink fejlődési jellemzői
(2015-2016. 1-10. hó)

Export, 2015. 1-10.

(ezer euró)

Export, 2016. 1-10.

(ezer euró)

Változás

(%)

Németország

45.643

89.617

196,3

Olaszország

9.138

24.567

268,8

Hollandia

79.272

20.861

26,3

Horvátország

7653

17.646

230,6

Csehország

20.579

20.123

97,8

Szlovákia

13.740

15.513

112,9

Lengyelország

11.045

12.881

116,6

Ausztria

8.788

7.143

81,3

Belgium

7.573

6.209

82,0

A táblázatban feltüntetett frekventált vásárlónkon túl számos, kisebb kiviteli értéket képviselő uniós és unión kívüli piac is vevő a napraforgóolajunkra. Az exportpalettánkon, kisebb-nagyobb tétellel erejéig, valamennyi uniós tagállam megtalálható, de az unión kívüli piacok is sokszínűek. Elegendő megemlíteni, hogy a tradicionális vevőkörhöz tartozik Bosznia 10, Svájc 4,4, Albánia 4,3, Izrael 1,7 és Szíria 1,4 millió euró értékű magyar napraforgóolaj-importjával.

Összeállította: Szabó Jenő