Most már jöhetnek a konkrét nemzeti stratégiai tervek

Megjelentek és hatályos, a 2023-2027-es időszak Közös Agrárpolitika kereteit adó közösségi jogszabályok. Innentől jöhetnek a nemzeti stratégiai tervek KAP témában, a forráselosztások, a konkrét vállalások, a kritériumok.

A KAP keretei innentől adottak, 2023. január 01-jétől ezeket a jogszabályokat kell alkalmazni (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Három és fél évnyi tárgyalássorozat

Hosszú, sokkörös tárgyalás eredményeként Európai Parlament a 2021. november 23-i plenáris ülésén szavazta meg a KAP reformot. A kapcsolódó alaprendeletek – vita nélküli – formális tanácsi elfogadására december 02-án került sor, a hivatkozott jogszabályok már 2021. december 6-án meg is jelentek az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelkezések a kihirdetést követő naptól – 2021. december 07-én – lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 01-jétől kell az azokban foglaltakat.

Az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeletek:

• A közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2021/2115. számú EU rendelet.
• A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2021/2116. számú EU rendelet.
• A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet; a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet; az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosítását magába foglaló 2021/2117. számú EU rendelet.

Az említett jogszabályok adják a 2023-2027-es időszaki Közös Agrárpolitika kereteit

Ezek alapján a tagállamok elkészítik az agár-élelmiszeripari támogatásokat magukban foglaló KAP stratégiai terveiket, valamint végrehajtják azokat a források felhasználásának szabályai szerint.

A terveket 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé, majd ezt követően kezdődhet meg a jóváhagyási eljárás a 2022-es év folyamán. A testület át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e az új KAP kötelezettségvállalásaival.

A szűkös határidő arra enged következtetni, hogy a tagállamok konkrét elképzeléssel rendelkeznek, a tervek már megvannak, melyeket csak aktualizálni kell az elfogadott nemzetközi jogszabályok figyelembevételével.

Az új KAP 2023. január 1-jével indul, tehát a fenti szabályokat – a jóváhagyott nemzeti sajátosságok figyelembevételével – ettől kezdve kell majd alkalmazni.

A zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb mezőgazdaság- a jövőkép (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A KAP célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen

Az elfogadott, most kihirdetett tartalommal nem mindenki elégedett. A nagyvállalatok több szabadságot, kevesebb szerkivonást, a zöldek pedig szélsőségesebb zöldítést szerettek volna elérni.

Pár jellemző motívum, mely a KAP következő ciklusát végigkíséri:

• A tagállamok a közvetlen kifizetések legalább tíz százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a KAP költségvetésének legalább három százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel.
• Válságtartalék-alapot hoznak létre, mely folyó árakon 450 millió euró éves költségvetéssel rendelkezik, és áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére áll.
• A mezőgazdasági termelőknek éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.
• Fokozottabb együttműködést határoz meg a rendelet a nemzeti munkaügyi felügyeletek és a támogatásokat kifizető ügynökségek között. Így a mezőgazdaságban is jobban odafigyelnek majd az uniós munkaügyi szabályok betartására, a jogsértések pedig szankcionálhatók lesznek.
• Új uniós adatbányász-rendszert hoznak létre, melynek köszönhetően átláthatóbbak lesznek az uniós támogatás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk. A tagállamok számára is elérhető eszköz összeveti egymással a nyilvános adatbázisokban található adatokat, így segíti az esetleges csalások felderítését.

Forrás: NAK, Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc