Van és lesz tojás – nyugtat a NAK

Nem lesz hiány hazánkban tojásból – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében. A szakemberek figyelembe vették az Ukrajnában zajló háborút, valamint a takarmányárak ugrásszerű növekedése miatt az árstabilitást, madárinfluenzáról azonban nem esett szó.

Most nem beszélhetünk ukrán tojástermelésről, mert gyakorlatilag nincs

Ukrajna az európai tojástermelésben és -ellátásban is jelentős szerepet játszott, ugyanis a tojóállomány és a tojás egyaránt fontos exporttermékük. A szomszédunkban zajló háború súlyos következményekkel jár az ottani tojástermelésre nézve is, többek között milliós nagyságrendben vágtak le tojóállományt az élelmiszerellátási problémákkal küszködő lakosság étkeztetéséhez, illetve pusztultak el állományok takarmányhiány, valamint háborús cselekmények miatt.

Mivel az Európai Unió önellátottság továbbra is biztosított tojástermelés területén, a háború negatív hatása nem okoz a belső piacon ellátási gondot.

Az uniós tojástermelés

Ebben az ágazatban évek óta a termelés stabilan néhány százalékkal meghaladja a fogyasztást és az exportot. Statisztikai adatok szerint tavaly az EU 18 ezer tonna tojást importált, míg az export 28 ezer tonna volt.

Az uniós tagállamok a legutolsó 2021-es felmérés alapján mintegy 372,4 millió tyúkférőhellyel rendelkeztek, amely közel 2%-os növekedés az előző évhez képest. A 27 tagország adatai alapján a hazánk által is preferált – és állategészségügyi szempontból is előnyösebb – úgynevezett feljavított ketreces technológia aránya 48%, amely lassan csökken, míg ezzel szemben az EU-s bürokrácia által erőltetett alternatív tartásmódok aránya nő.

A hazai tojástermelés

Itthon nincsenek ellátási gondok: van, és lesz is elegendő tojás az üzletekben – hangoztatja a NAK közlemény. A szakemberek szerint a hazai boltokba kerülő tojás mintegy 85-90%-a hazai termelésből származik, a fennmaradó 10-15% pedig uniós piacokról biztosított.

A rendszeresen ellenőrzött, kitűnő minőségű hazai étkezési tojás termelése tavaly 16%-kal haladta meg a 2020. évit, és a KSH adatai szerint az elmúlt évtized legjobb eredményét érte el a hazai termelés: 1 milliárd 273 millió darabot.

Ami a közleményből kimaradt

Az ukrán tojás jelentős része a közel-keleti államok piacain talált vevőre. Mivel most ezen a területen vákuum alakult ki a tojás kapcsán, az olcsón termelő lengyel gazdák termékét vásárolják fel. Ez a hazai piacot annyiban érinti, hogy hozzánk is elsősorban Lengyelországból hozták be ezt a terméket, ezzel tartotta a kereskedelem – mesterségesen – alacsonyan a tojás felvásárlási árát. Most az az aktuális kérdés, hogy a lengyel exportból mennyit fogunk kapni, ez nagyban befolyásolja majd a termék felvásárlási és fogyasztói árát.

A másik tényező a madárinfluenza, mely súlyos gondokat okoz az uniós termelésben. Például Franciaországban esett ki a járvány miatt a legnagyobb baromfiállomány. Ebben az évben – a tavalyit elég jól megúsztuk – jelentős számú megbetegedést regisztráltak hazánkban is, a járvány beindult. Csak áprilisban (a Nébih tematikus weboldaláról vett számok szerint) 69 esetett regisztráltak itthon, ennek zöme a víziszárnyasokat érintette, és hasznosítás szempontjából a tömő állományt. Azonban a fertőzések 3 százaléka tojó telepen jelentkezett, ahol a teljes állományt leölték, a telepeken termelés egy darabig nem lesz. Ez jelentős tojáskieséshez vezethet, ha a járvány tovább terjed, és több telep kiesik. (A tojástermelés aránylag egy hosszabb folyamat, „a kikelt kiscsibéből másnap még nem esik ki a tojás”.)

Az állatvédők által támadott ketreces tartás – madárinfluenza szempontjából – sokkal biztonságosabb, kezelhetőbb, mint az alternatív tartásmódok. Amennyiben tovább romlik az arány a ketreces technológia kárára, a szabad tartás javára, számolnunk kell azzal, hogy az állomány könnyebben fertőződhet, mivel nagyobb lesz a lehetősége a kontaktnak a vadon élő, költöző madarakkal.

Forrás: NAK/Nébih

Barna Ferenc