Traktoros balesetek, felborulás

A traktor felborulásából adódnak a legsúlyosabb kimenetelű mezőgazdasági balesetek. A legtöbb borulási esemény megelőzhető lenne a borulás okainak megértésével, és ezeknek az okoknak az elkerülésével. A borulás okozta súlyos sérülések vagy halálesetek megfelelő védőeszközök, védőszerkezetek használatával visszaszoríthatók.

Mezőgazdasági balesetek

A mezőgazdasági munkavégzés sajnos a három legveszélyesebb tevékenységi ágazat egyike, mert számos megbetegedés, baleset, súlyos sérülés, haláleset érheti a munkát végző dolgozót. Magyarországon az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági balesetek számát tekintve a legrosszabb év 2016 volt, 835 balesettel és ebből 19 halálos kimenetelűvel. Folyamatos javulással 2021-ben 602 baleset történt, ebből 6 halálos, míg 2022-ben 568 balesetre mérséklődött ez a szám, ebből azonban 9 volt halálos kimenetelű. Az utóbbi adatot, ha 100 000 fő foglalkozóra vetítjük, akkor 24,3 halott/100 ezer fő értékkel a világ számottevő mezőgazdasággal rendelkező országai között (10,9–30,6 halott/100 ezer mezőgazdasági foglalkoztatott fő) középen helyezkedünk el.

A traktorborulásokból adódnak a legsúlyosabb kimenetű mezőgazdasági balesetek, amelyek sajnos gyakran halálos következménnyel járnak.

A traktor munkavégzés során borulhat oldalra és hátra, de nagyon ritkán előre is. A legtöbb borulási esemény megelőzhető lenne a borulás okainak megértésével és ezek elkerülésével, a traktor biztonságos üzemeltetésével. A borulás hatása által okozott súlyos sérülések vagy halálesetek megfelelő védőeszközök, védőszerkezetek használatával mérsékelhetők.

Alapfogalmak

A tömegközéppont (súlypont) a traktoron belül az a hely, ahol a traktor összes tömege egyenlően egyensúlyban van. Meghatározása méréssel és ahhoz kapcsolódó számítással történhet. A tömegközéppont helyzetének ismerete a borulás szempontjából nagyon fontos. Ennek a pontnak a helyzete változhat a traktorra szerelt munkagép (pl. homlokrakodó) tömege és rögzítésének módja, a rakomány tömege és lengése, a pótsúlyozás mértéke és helye stb. miatt.

Traktor stabilitási alapterülete: A z a terület, amelyen belül kell tartani a tömegközépponthoz tartozó traktorra ható összes erő eredőjének irányát ahhoz, hogy a traktor stabil állapotban maradjon (ne boruljon fel). A traktor stabilitási alapterülete független kerékfelfüggesztés esetén a négy gumiabroncs talajjal érintkező pontjaival határolt terület, míg a középen elforduló merev elsőtengely-kialakítás esetén a tengelyforgáspont és a két hátsó abroncs talajjal érintkező pontja által bezárt háromszög alakúterület.

Centrifugális erő: forduláskor sugárirányban ébred a traktor tömegközéppontjában, nagysága pedig a traktor össztömege, a fordulási sugár és a fordulás szögsebessége négyzetének szorzatával (a fordulási sebesség négyzetével) arányos.

Oldalra borulás

A traktorborulás leggyakrabban előforduló formája oldalirányú (1. kép).

Az oldalirányú borulás akkor következik be, a mikor a tömegközépponthoz tartozó traktorra ható összes erő eredőjének iránya a stabilitási alapterületről oldalra lép ki. Ez a helyzet fordulóban haladó traktor esetén a centrifugális erő hatására következik be, vagy a meredek oldallejtőn végzett munkavégzéskor.

Az oldalirányú borulás megelőzhető a helyesen megválasztott fordulási sebességgel. Mivel a centrifugális erő a fordulási sebesség négyzetével növekszik, kétszeres fordulási sebesség esetén négyszeres értékű lesz, így az oldalra borulás valószínűsége nagyon megnövekszik (2. kép).

A „kormányfékkel” ellátott traktorok szállítási sebességgel történő haladása esetén a fékpedálokat egymáshoz kell kapcsolni, mert csak az egyik fékpedál működtetése esetén a traktor éles fordulóba kezd, és fel fog borulni.

Célszerű a meredek lejtőn lefelé haladva alacsonyabb sebességfokozatba kapcsolva a motorfék hatását használni, és a fordulót az emelkedő talaj irányába végezni. A rakományt szállítás közben alacsonyan kell tartani. Lejtős területen, árokparton (pl. fűnyírásnál) óvatosan kell közlekedni. A traktor lejtő felőli oldalán levő munkagépet hidraulikus munkahengerrel lassan kell felemelni.

Hátraboruláskor a traktor eleje felemelkedik a talajról, és az úgynevezett „visszaállási pont” elérése után a traktor tetejével menthetetlenül a talajra esik (3. kép).

A hátraborulás gyorsan játszódik le, általában 1–1,5 másodpercen belül, és a gép kezelőjének nincs ideje reagálni a helyzetre. A hátraborulás tipikus esete, amikor a kétkerékhajtású traktor hátsó hajtott kereke elakad, nem fordul el, miközben a nagy teljesítményű motor a tengelykapcsolón és a sebességválton keresztül olyan nagy nyomatékot szolgáltat, hogy a traktor eleje a hátsó tengely körül megemelkedik, és a tömegközépponthoz tartozó traktorra ható összes erő eredőjének iránya a stabilitási alapterületről hátra kilép. A hátraborulás kritikus tényezője a hátsó tengely forgatónyomatéka, amely nulla értékű nyitott kuplung esetén. Kis teljesítményű traktormotor esetében a hátrabillenés kezdetekor pedig a motor lefullad (leáll), és nincs nyomaték, nem borul fel a traktor. A négykerékhajtású traktorok kevésbé érzékenyek a hátsó borulásra, mert orrnehezek, valamint a motor nyomatéka megoszlik az első és a hátsó tengelyek között. A gumihevederes traktorok hátraborulása ritkán fordul elő, mert alacsonyabb a tömegközéppontjuk, és ugyancsak orrnehezek.

A hátraborulás veszélye fennáll többek között elakadt gép kiszabadítása, hátsó rakodó-, kotrógép üzemeltetése, talajtól magasan bekötött vonórúd alkalmazása, a traktorhoz nem illeszkedő munkagép használata, lejtőn végzett nehéz munkavégzés stb. esetén. A hátraborulás elkerülhető óvatos kuplungműködtetéssel, a traktor lassú és fokozatosan terhelt indításával, első pótsúlyozással, alacsony vonórúdbekötéssel és megfelelő munkagéphasználattal, lejtőn való megállás és sebességváltás elkerülésével stb.

Borulás hatása elleni védőszerkezetek (ROPS) A mezőgazdasági traktor vezetőjének körültekintő munkája ellenére előfordulhat borulásos traktorbaleset. A traktor borulása során keletkező balesetek súlyosságának mérséklésére és a halálos kimenetelű balesetek elkerülésére védőszerkezeteket fejlesztettek ki a traktorok és a tartozékok gyártói, az 1950-es évek végén. A borulás hatása elleni védőszerkezetek elnevezésére a „ROPS” (Roll-Over Protective Structures) kifejezés használata terjedt el.

A vonatkozó szabványoknak megfelelő ROPS védőszerkezet lehetővé teszi, hogy borulás során a traktor vezetőjének és utasának maradjon annyi hely a traktor és a talaj között vagy a fülkében, amely a túléléshez elég. A ROPS lényegében a traktorvezető feje fölé nyúló erős acél keretszerkezet, amelyek fő típusai kétoszlopos, négyoszlopos keret és ROPS keretszerkezet zárt vezetőfülkével (4. kép).

A kétoszlopos keret hátrahajtható azokon a kisebb traktorokon, amikor ezek állattartó telepeken, kertészetben stb. szűk helyen, alacsony haladási sebességgel dolgoznak.

A traktoroknál a ROPS hatékonysága nagymértékben fokozható a kétpontos biztonsági öv együttes használatával. USA-beli adatok szerint ekkor 98%-os valószínűséggel elkerülhető a halálos esetek bekövetkezése.

Európában 2005 óta kötelező az új traktorok biztonsági övvel való felszerelése. A biztonsági öv használatát fülkés traktor esetén az edzett biztonsági üvegek alkalmazása is indokolja. A borulásos fülkés traktorbaleset során az igen erős, edzett biztonsági üveg (az ajtó is ebből van) gyakran nem törik el, ekkor a fülkéből való meneküléshez „üvegtörő kalapácsot” kell alkalmazni, amely a biztonsági öv elvágásához is használható (5. kép).

Dr. Varga Vilmos
ny. okl. gépész- és villamosmérnök