Szörnyű vérengzést művelt a sertéspestis, bíróság a vége

Miközben az állatorvosi hatóságok szerint javul a helyzet, a szakmai szervezetek szerint akár iskolákból, szociális otthonokból, kórházakból is eredhetnek azok a takarmány-alapanyagok, amik új járványt válthattak ki. Az illegális húskereskedőket pedig bíróság elé hurcolják.

486 ezer sertést vágtak le az ASP miatt

Mindez nem a régmúlt, hanem a jelen Oroszországban, ahol maga a mezőgazdasági minisztérium közölte a napokban, hogy becslései szerint 2023-ban közel 486 ezer sertést selejteztek le az afrikai sertéspestis (ASP) kitörése miatt. A veszteségek ellenére az orosz kormány úgy véli, hogy az illegális online sertéskereskedelem visszaszorítására tett erőfeszítései javították a sertéságazat állategészségügyi helyzetét. Tavaly 49 oroszországi régióban fordult elő ASP-járvány, és 68-at erősítettek meg sertéstelepeken. (2022-ben még több járványkitörés volt, 141, de ezek áldozatainak számáról nincs adat.)

A leginkább érintett oroszországi régiók mezőgazdasági vezetése olyan programba kezd, amelynek célja a sertésállomány fokozatos helyreállítása 2026-ig. Az állami támogatás valószínűleg szerepet játszik a várható kilábalásban: az állami költségvetés 2,3 milliárd rubelt (24,6 millió USD) különített el az állattenyésztés fejlesztésére.

Gátlástalan beszállítók, gyanútlan takarmányozók

Az Interfax orosz állami hírügynökség szerint az oroszországi állategészségügyi helyzet javulhat a sertéshús és melléktermékek online értékesítésének 2023 márciusában bevezetett tilalmával. E csatornán ugyanis „gátlástalan beszállítók” jelentek meg, akik az e-kereskedelem viszonyait kihasználva ASP-vel fertőzött vagy vírusgenomot tartalmazó húskészítményeket forgalmaztak. Tavaly ezért az elmúlt évben több tucat illegális online húskereskedelmet folytató eladót állítottak bíróság elé, ami állítólag pozitív eredményeket hozott az ASP elleni küzdelemben az országban.

Ugyanakkor a Rosselkhoznadzor szerint 2023-ban az ASP-járványok utáni vizsgálatok kimutatták, hogy ezek többsége különféle szociális és más közintézményekből (iskolák, étkezdék, kórházak, kávézók, internet) vásárolt élelmiszer-hulladékoktól eredtek, miután a állati takarmányként használták fel. Vagyis a kidobott ételmaradványokból támadhatnak új járványok.