Gazdák egy része szerint nem a klímaváltozás okozza az aszályt, hanem a JÉGER-rendszer, és nem a jég, hanem az esőhiány a nagyobb ellenség a mezőgazdaságban. Ezért azt várják a NAK-tól, hogy kapcsolja le vagy független vizsgálattal igazolja a jégelhárító rendszer létjogosultságát. Tudományos bizonyítékok és vélelmezések, fenyegetőzések és kutatások után most odáig fajul a helyzet, hogy egy újabb állomáskezelő jelezte, hogy nem szeretné vállalni a megbízatást…
Már nem csak vita: szervezkednek a gazdák
Új szintre lépett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) körüli vita. Miközben az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium néhány napja bejelentette, hogy ismét teljes kapacitással működhet a rendszer, egyre több gazda követeli annak független vizsgálatát, sőt vannak, akik egyenesen a leállítását sürgetik. Bár egyelőre minden hazai kutatás cáfolja az összefüggést (lásd alább!), gazdák szerint ma már nem a jégeső jelenti a legnagyobb veszélyt a mezőgazdaságra, hanem az aszály, amit részben a JÉGER okoz. Többen úgy fogalmaznak, hogy inkább vállalnák az esetleges jégkárt, mint a százmilliárdos termésveszteséget okozó vízhiányt.
Egyelőre csak sejtések vannak – bizonyíték nincs
A gazdák egy része azt állítja, hogy a generátorok „szétlövik” a felhőket, a JÉGER működése után a zivatarok „szétesnek”, máshol esik le a csapadék, vagy egyszerűen elmarad az eső. Ezek azonban jelenleg nem bizonyított állítások, hanem tapasztalatokra, vélelmekre és helyi megfigyelésekre épülő feltételezések.
A tiltakozók éppen ezért nem kész tényként kezelik az összefüggést, hanem azt szeretnék, hogy független hazai és nemzetközi szakértők vizsgálják meg, képes lehet-e egy országos lefedettségű, 93 ezer négyzetkilométeres jégkármérséklő rendszer bármilyen módon befolyásolni a csapadékeloszlást vagy az aszály kialakulását. Érvelésük szerint korábban kisebb térségekben vizsgálták a technológiát, de ilyen léptékű alkalmazásról kevés tudományos tapasztalat áll rendelkezésre.
Már a kezelőket is fenyegetik
A feszültség odáig fajult, hogy a napokban egy talajgenerátor-kezelő a közösségi médiában kérte felmentését feladata alól, döntését pedig fenyegetésekkel indokolta. A bejegyzés később eltűnt, de nem ez az első ilyen eset.
Korábban is előfordult, hogy egyes állomáskezelőket súlyos fenyegetések értek, emiatt egyes helyeken nem is indították el időben a rendszert. Mindez jól mutatja, hogy a szakmai vita mára komoly társadalmi feszültséggé vált, amelynek hátterében a sorozatos aszályok, a növekvő inputköltségek és a gazdálkodók egyre bizonytalanabb jövőképe áll.
Mit mond a tudomány?
A jelenleg rendelkezésre álló hazai kutatások nem támasztják alá, hogy a JÉGER aszályt vagy özönvízszerű esőzéseket okozna. A rendszer felállítása óta két, független szakértői cégek által végzett vizsgálati tanulmány is készült Délnyugat– és Északkelet-Magyarországra vonatkozóan. Ezek szerint a rendszer kizárólag a jégeső kialakulásában szerepet játszó jégszemek méretét próbálja csökkenteni ezüst-jodid részecskék segítségével.
A kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszer nem változtatja meg a lehulló csapadék mennyiségét, nem idéz elő esőt, nem szünteti meg a csapadékot, és nem befolyásolja a zivatarok mozgását. Az aszályos években ráadásul jellemzően kevesebbet is működik, hiszen kevesebb olyan zivatarfelhő alakul ki, amelyben jégveszély áll fenn.
Egy másik hazai tanulmány szerint a kibocsátott ezüst-jodid mennyisége környezeti szempontból is rendkívül alacsony, nem mutatható ki jelentős felhalmozódása sem a talajban, sem a talajvízben.
Külföldön sincs egyértelmű válasz
A nemzetközi szakirodalom sem ad teljes bizonyosságot. Az Egyesült Államok Government Accountability Office (GAO) 2024-es jelentése szerint a jelenlegi alkalmazási szinteken nem ismertek kockázatok jelentős környezeti szinten sem, ugyanakkor hangsúlyozza: intenzívebb vagy nagyobb területű alkalmazás esetén további kutatások szükségesek.
A National Academy of Sciences már 2003-ban is magas fokú bizonytalanságot állapított meg a felhőmagvasítás (cloud seeding) hatékonyságával kapcsolatban. Az amerikai szakirodalomban visszatérő vita az úgynevezett „cloud stealing”, vagyis az „esőlopás” kérdése is: egyes feltételezések szerint a mesterséges beavatkozás miatt egy térségben korábban hullhat ki a csapadék, így máshová kevesebb jut. Erre azonban mindmáig nincs egyértelmű tudományos bizonyíték.
Hasonló bizonytalanság övezte a 2008-as pekingi olimpia idején alkalmazott nagyszabású kínai felhőmagvasítási programot is. A kínai hatóságok sikeresnek minősítették az akciót, de későbbi elemzések ott sem tudták teljes bizonyossággal igazolni, hogy valóban a beavatkozás okozta a kívánt időjárási hatást.
Klímaváltozás vagy JÉGER?
A vita valójában túlmutat magán a jégkármérséklő rendszeren. A magyar mezőgazdaság az elmúlt években sorozatos történelmi aszályokat élt át, miközben a jégkárok nagysága több évben elmaradt a környező országokétól. A JÉGER támogatói ezt a rendszer sikerének tulajdonítják, ellenzői viszont úgy vélik, hogy a mérleg nyelve ma már az aszály felé billent. Ugyanakkor nem lehet véletlen, hogy szomszédos országokban érdeklődnek a magyarországi jégkár-elhárítási rendszer iránt.
Jelenleg tehát két állítás áll egymással szemben. Az egyik oldalon a hazai és nemzetközi kutatások szerint nincs bizonyíték arra, hogy a JÉGER befolyásolná: növelné vagy csökkentené a csapadékot – azaz esőt vagy aszályt idézne elő. A másik oldalon több gazdálkodó ennek ellenkezőjét sejti, és független vizsgálatot követel. A tudomány egyelőre az első álláspontot támasztja alá, a gazdák bizalmát azonban önmagában ez láthatóan már nem mindenütt elégíti ki.
Agrárágazat Tudástár: jégkármérséklő rendszer (JÉGER) – Országos hálózatként működő jégkármérséklő rendszer, amely ezüst-jodid részecskék felhőbe juttatásával a kialakuló jégszemek méretének csökkentésére törekszik, mérsékelve a jégesők okozta károkat. A jelenleg rendelkezésre álló hazai és nemzetközi kutatások nem igazolják, hogy a rendszer befolyásolná a lehulló csapadék mennyiségét vagy az aszály kialakulását, ugyanakkor a technológia hatásairól szakmai vita továbbra is zajlik.
