A szántóföldi növények egy részénél, elsősorban az olajnövények esetében a betakarítás előtt szükség van állományszárításra, azaz ezeket a növényeket célszerű deszikkálni. Ezekben a kultúrákban hazánk éghajlati viszonyai között jellemzően elhúzódik a virágzás, ezzel az eljárással azonban egyenletessé tehető az érés.
A növények nedvességtartalma a kezelés hatására az optimális értékre csökkenthető, és az egyenletes érés hatására mérsékelhető a pergésből származó szemveszteség is. A jól időzített deszikkálás és a kedvező időjárás az utószárítási munkát nemcsak jelentős mértékben redukálja, hanem akár feleslegessé is teheti azt.
A magas szántóföldi növények kezelését, így a deszikkálást is korábban többnyire a környezet szempontjából fokozott kockázatot jelentő repülőgépes permetezéssel végezték. Ez manapság már nem engedélyezett, ehhez a művelethez ugyanakkor jól alkalmazhatók az önjáró, hidas kivitelű szántóföldi permetezőgépek.
A deszikkálás technológiája – röviden
Deszikkálás során nem a természetes érési folyamatot gyorsítjuk fel, hanem megszüntetjük a kultúrnövény életfunkcióit. Az 1. képen deszikkált napraforgótábla látható betakarítás előtt.
A deszikkálásra alkalmazott szerek totális hatású herbicidek (gyomirtó szerek), amelyek használata biztos és gyors ütemű nedvességcsökkenést eredményez. A felhasználható gyomirtó szerek különbözőek lehetnek. A felszívódó szerek hatása később mutatkozik meg, mint a kontakt hatású szereké, a teljes hatás kialakulásához az alkalmazott növényvédő szertől függően általában 7–14 napra van szükség.
A gyors száradás megakadályozza a gombabetegségek továbbterjedését, talajba jutását, ezért a deszikkálás növényegészségügyi szempontból is előnyösnek ítélhető.
Kijuttatáskor a nagy méretű permetcseppek előnyösek az elsodródás mérséklése érdekében. A kijuttatásnál a permetlé elsodródását – a nagy méretű cseppek képzése mellett – cseppnehezítő adalékanyag hozzáadásával szükséges mérsékelni. Ajánlott a 400-500 mikrométeres cseppméret (térfogat szerinti közepes cseppátmérő) alkalmazása, 25–50 csepp/cm2 fajlagos cseppszám mellett. Ehhez javasolható kompakt kivitelű légbeszívásos réses (lapos sugarú) fúvókák használata.
A deszikkálás gépei
A magas szántóföldi növények kezeléséhez megfelelő teljesítménnyel és jó munkaminőséggel alkalmazhatóak a megnövelt szabad hasmagasságú önjáró hidas szántóföldi permetezőgépek (2. kép). Az ilyen gépek kellően széles típusválasztékban állnak a gazdálkodók rendelkezésére a piacon.
Önjáró kivitelük és nagy munkaszélességük révén – megfelelő kiszolgálás esetén – jelentős produktív területteljesítmény érhető el velük. Kisebb területeken általában szolgáltatás keretében veszik igénybe ezeket a gépeket.
A hazai forgalomba hozatalra engedélyezett önjáró szántóföldi permetezőgépek választékát a gépek legfontosabb jellemzőivel együttesen az 1. táblázatban mutatjuk be. Ebben a listában találhatóak meg a megnövelt szabad hasmagasságú önjáró hidas géptípusok is.
A gépek többsége különböző méretben és eltérő felszereltséggel kapható. A gépek más-más méretű permetlétartállyal, különböző rendszerű (pl. dugattyús, centrifugál), eltérő szállítási kapacitású szivattyúval szerelhetőek fel, a szórókeretek pedig azonos konstrukcióban különböző munkaszélességű változatokban készülhetnek.
Az egyes géptípusok műszaki paraméterei jelentős mértékben eltérhetnek egymástól, ezért mindenképpen érdemes áttanulmányozni a gyártó, illetve forgalmazó vállalatok részletes tájékoztató anyagait.
Az önjáró hidas kivitelű szántóföldi permetezőgépeken a meghajtást rendszerint 150–250 kW teljesítményű dízelmotor biztosítja.
Az alvázat eleve úgy alakítják ki, és a gép részegységeit úgy helyezik el az alvázon, hogy az egyes kerekek terhelése üres és teletöltött permetlétartály esetén is egyenletes legyen. Az üzembiztosság, a teljesítmény és a munkaminőség szempontjából egyaránt előnyös, hogy a gépek alváza gyakran pneumatikus rugózással van ellátva, amely a terhelés függvényében szabályozott. A rezgések hatékony csillapítása következtében kényelmesebb az üzemeltető munkája, kisebb a gép egyes szerkezeti elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség alkalmazható permetezés során, kisebb mértékű a szórókeret lengése, jobb a kereszt- és a hosszirányú szórásegyenletesség.
A nagy teljesítményű gépeknél különös jelentőséggel bír az üzemidő hatékony kihasználása. A gépek többsége a megfelelő hajtás és rugózás eredményeként akár 40-50 km/h sebességre is képes, ami lerövidíti a különböző helyszínek közötti áttelepülési időt.
A gépek általában hidrosztatikus összkerékhajtással működnek, ami lehetővé teszi a fokozatmentes sebességváltást és a terepviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodást. A hidrosztatikus hajtáshoz többnyire 3–6 fokozatú mechanikus sebességváltó kapcsolódhat, amellyel permetezés során alacsony sebesség és magas nyomaték, közúton pedig nagy sebesség és kis nyomaték érhető el. A korszerű géptípusok tempomattal (automatikus sebességtartás) is el vannak látva.
A kerekek a soros művelési módú kultúráknak megfelelően rendszerint keskenyek, nagy átmérőjűek. A nagy tömegű gépek biztonságos működtetéséhez hatékony fékrendszerre van szükség, amely általában hidraulikus vagy pneumatikus, rásegítéses kivitelű, dob- vagy tárcsafékekkel.
A kormányzás rendszerint elektronikus szabályozású hidraulikus szervokormánnyal történik, amely többféle üzemmódot tesz lehetővé. Közúton történő közlekedéskor hagyományos elsőkerék-kormányzás alkalmazható, terepen pedig az első és hátsó kerekek ellenkező irányú elfordításával egyes gépek szinte helyben meg tudnak fordulni. A kerekek azonos irányú elfordításával oldalazó járás is alkalmazható, amely lejtős területen lehetővé teszi az oldalirányú csúszás megakadályozását, a gép nyomon tartását.
A klimatizált, aktív szénszűrővel védett, zajvédelemmel ellátott, túlnyomásos biztonsági vezetőfülke (3. kép) általában panorámakilátást biztosít, ami megkönnyíti a vezető munkáját, lehetővé teszi a pontos kormányzást, a végzett munka folyamatos nyomon követését, ellenőrzését. Légrugós, állítható vezetőülés és ugyancsak állítható kormányoszlop biztosítja a kezelés kényelmét. Ugyanezt a célt szolgálhatja a multifunkciós kezelőkar, amellyel a gép üzemeltetése során a legfontosabb műveletek egyszerűen és biztonságosan elvégezhetők.
A gépek általában 4000-5000 dm3térfogatú permetlétartállyal és 24–36 m munkaszélességű szórókerettel készülnek. A forgalmazott és alkalmazott típusok nagy többségénél a szabad hasmagasság 150–300 cm között változik. Ez napraforgó- és repceállományban egyaránt lehetővé teszi a deszikkálást. A gépek egy részénél a szabad hasmagasság hidraulikusan változtatható, közúton alacsony helyzetben biztonságosan lehet nagy sebességgel közlekedni, munkahelyzetben pedig a kezelendő növényzet magasságának megfelelően történhet a beállítás.
A hidas permetezőgépek számottevő részén széles határok között, hidraulikusan, fokozatmentesen és munka közben is állítható a nyomtávolság.
Az önjáró hidas gépek permetezőfelépítménye általában nem különbözik lényegesen a vontatott vagy függesztett kivitelű gépekétől. A permetlétartály esetenként osztott kivitelű, elhelyezése olyan, hogy biztosítsa a gép stabilitását és a növelt szabad hasmagasságot.
A nagy munkaszélesség és megnövelt munkasebesség szükségessé tette a szórószerkezetek korszerűsítését is, a megfelelő munkaminőség biztosítása érdekében. A szórókeret magasságát a hatékony lengéscsillapítás mellett sok esetben elektronikus rendszerrel ellenőrzik. A keretszárnyakon ultrahangos érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a célfelülettől (a talajtól vagy a növényzettől) való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályzás, amelynek során, ha a keret túlságosan megközelíti a célfelületet, akkor a szárnyak automatikusan megemelkednek.
A különböző terepviszonyok között végzett munka biztonságát és jó minőségét szolgálja, hogy a szórókeretet a gép helyzetétől függetlenül a lejtővel párhuzamosan lehet működtetni (4. kép). A lengéscsillapítás természetesen ebben a helyzetben is biztosított.
A gépek többféle alkalmazását teszi lehetővé az egyes szórószerkezeteken alkalmazott pneumatikus működtetőrendszer. Szelepek segítségével lehet különböző szórófejeket, fúvókákat működtetni vagy kikapcsolni menet közben is.
Ezzel a megoldással a technológiai változtatások időveszteség nélkül végrehajthatók.
Jelentősen javítható a kezelés egyenletessége, illetve minőségi javulás érhető el azzal, ha a permetezőgép szórókeretén két permetlévezeték van kiépítve, vagyis úgynevezett cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez (5. kép). Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél folyamatosan biztosított az alkalmazni kívánt üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlémennyiség kerül kijuttatásra. Ezáltal elkerülhető az a hiba, amely az indulásnál jelentkezik: a nyomás a szórófejeknél még nem megfelelő, a megfelelő érték csak fokozatosan alakul ki, ezért a kezelés a kezdeti szakaszon elégtelen.
A helytelenül, túlságosan alacsony dózissal kezelt felület nagysága az üzemeltetési paraméterektől (munkasebesség, üzemi nyomás stb.) függően akár jelentős is lehet. Ez a hiba sokszor jól megfigyelhető – egyébként jól kezelt – táblák szélén, ahol a permetezőgép megindult. A deszikkálás a tábla szélén nem történt meg, majd a táblán befelé haladva fokozatosan eredményesebb a beavatkozás.
A hidraulikus szórószerkezetekkel egyenletes szórás érhető el a kezelt felületen, azonban a képzett permetcseppek jelentős mértékben ki vannak téve a szél elsodró hatásának, ezért nagy lehet a növényvédőszer-veszteség, valamint fokozódhat a környezet szennyezésének kockázata. A cseppek elsodródásának megakadályozására használhatók a légrásegítéses permetezőgépek. A hidas permetezőgépek egy részén a szórófejek felett elhelyezett műanyag vagy vászontömlőbe, más néven légzsákba (6. kép) vagy lemezből készült légszekrénybe nagy teljesítményű axiálventilátor levegőt nyom, amely az alul kiképzett nyílásokon át áramlik ki, a növényzetet megnyitja, és a cseppeket a célfelületre szállítja. A légáram akadályozza a cseppek elsodródását, ezáltal nagyobb szélsebesség esetén is lehetővé válik a biztonságos és jogszerű munkavégzés.
Egy másik műszaki megoldás ezeket a kedvező hatásokat tovább fokozza. A légszekrényen két, egymással párhuzamos sorban, a szórófejek előtt és mögött elhelyezett nyílásokon lép ki a levegő. Ezáltal a lombozat megnyitása és a cseppek behatolása még intenzívebbé válik, az így kialakuló kétoldali légfüggöny pedig az elsodródást is hatékonyabban csökkenti vagy teljesen megakadályozza.
Az önjáró hidas kivitelű szántóföldi permetezőgépek helyes beállítás és szakszerű üzemeltetés esetén jól és biztonságosan használhatók napraforgó vagy repce deszikkálására, de eredményesen alkalmazhatók ezeknek a növényeknek vagy más magasra növő kultúráknak – például kukoricának – az állománypermetezésére, továbbá egyéb szántóföldi növények hagyományos kezelésére is.
Dr. Dimitrievits György
okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Dr. Gulyás Zoltán
okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih NTAI FGO
Jordán László
okl. agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, igazgató, Nébih NTAI
