Még forrong, de közben már fordul az európai mezőgazdaság

Már Görögországra is átterjedtek a mezőgazdaságban dolgozók tiltakozó akciói. Ugyanakkor az EU máris reagált, komoly változások történnek a szabályozásban.

Három tényező

Az európai gazdatüntetések mögött egy alapvetően három fő tényező áll: a mezőgazdaság európai uniós szabályozása, az európai agrárium versenyképessége, és a geopolitikai felfordulásból (is) adódó költségnövekedések. A mostani tiltakozásokban számos olyan részlet is felbukkan – például a német gazdák gázolaj-visszatérítése, a traktorok gépjárműadója –, amik önmagukban, illetve kedvezőbb makrogazdasági viszonyok közt vélhetően nem váltottak volna ki ilyen nagyszabású tiltakozóakciókat. De már például a holland gazdák tavalyi tüntetései (nitrogén-oxid- és ammónia-kibocsátás csökkentése) is arra világítottak rá, hogy az EU mezőgazdasági politikáján változtatni kell.

Covid, orosz háború, versenyképesség

A KAP Európai Unió költségvetésének harmadát teszi ki. Hatalmas összegről van szó, ami életben tartja az olyan gyengébb mezőgazdaságokat, mint például a magyar, illetve biztosítja a technikai-technológiai fejlesztés, a földvásárlás stb. forrásait a fejlett agráriumokban. A KAP egyes célkitűzéseivel – például az inputanyag-kibocsátás radikális csökkentése 2030-ra – szemben már a Covid-járvány továbbgyűrűző hatásai, illetve az oroszok háború előtti gázáremelési kampánya óta egyre nőtt az ellenkezés. Miután a korábbi jövedelmezőség csökkenni kezdett, a mezőgazdaság főszereplői – gyártók, forgalmazók, gazdaságok – a mind szigorúbb szabályozási előírások mérséklését, eltörlését, bevezetésük elhalasztását követelték. Ezt a trendet tovább erősítette az oroszok Ukrajna elleni háborújának egy további következménye. Miután az oroszok rommá lövik az ukrán kereskedelmi (azaz polgári, nem katonai) tengeri hajózási infrastruktúrát, az ukránok arra kényszerültek, hogy Európa felé utaztassák exportárujuk jelentős részét. Ez és az olcsó orosz terményárak nyomás alatt tartják az európai terményárakat, csökkentve a gazdaságok profitját.

A spanyoloktól a görögökig

A különféle országok más-más eszközökkel igyekeztek-igyekeznek élni. Közép-Európában folyamatosak a határblokádok, illetve az ukrán árukra vonatkozó behozatali korlátozások, tilalmak. (Igaz, ez kétélű fegyver: az aszályos 2022-es évben éppen jól jött a feldolgozóiparnak a keleti import, Bulgária például máig keresi a lehetőségét, hogy szert tegyen ukrán napraforgóra.) A közösség legerősebb gazdasága, a német meggyengült, és a költségvetési hiányt részben a mezőgazdaságon igyekezett „behajtani”. Ez indította el a forrongást egész Európában – emlékeztet laptársunk, a MezőHír. A spanyol kamionokat támadások érik a francia közutakon, a görög mezőgazdasági érdekvédelem szerint, ha nem kapnak gyors segítséget, fel kell számolniuk gazdaságaikat. A tiltakozók az EU-tól és a görög kormánytól várják, hogy meg tudjanak élni, legyen elegendő bevételük és lehetőségük a növekedésre.

Nagy fordulat

A tüntető gazdák egyelőre nem elégedettek a különféle kormányok által beígért reformokkal, intézkedésekkel. Pedig ezek között van néhány rendkívül erőteljes, váratlan fordulat. Ilyen például a fenntarthatósági törekvéseket összegző Zöld Megállapodás (Green Deal), ami a legtöbb ellenérzést, kritikát váltotta ki. Tavaly már a különféle európai testületek, szakbizottságok, EP-frakciók is ellene szavaztak a további előkészítő munkának, tervezeteknek. Végül tavaly eltörölték a parlagoltatási előírást, idén pedig eltörölték a növényvédőszer-felhasználás 50%-kal való csökkentését. Lapunk és a MezőHír értékelése szerint is ez utóbbi az igazán nagy fordulat, miután szinte minden szereplő sokallotta restrikció és a vele járó adminisztráció mértékét, a bevezetés gyorsaságát és a mérés-ellenőrzés bizonytalanságát.