Magyarország öntözött területeinek nagyságát növelni kell, ezzel teremthetjük meg a szélsőséges időjárási körülmények között a biztonságos gazdálkodás alapjait – mondta Nagy István, agrárminiszter a víz világnapja alkalmából tartott konferencián Nyíregyházán.
Legalább duplájára kell emelni az öntözött területeket
Cél, hogy az öntözött területek nagysága 87 ezer hektárról legalább a duplájára emelkedjen. Ezt segíti az a döntés, amelynek révén tíz éven keresztül évente mintegy 17 milliárd forintot fordítanak az öntözési infrastruktúra fejlesztésére.
A tartósan vízhiányos időszakot hétfőn hirdették ki, tavaly 153 napon keresztül nem volt eső Magyarországon – az elmúlt év tavasza hasonlóan indult, mint az idei, a klímaváltozás idejét éljük.
A természetes vizeket sem hasznosítjuk megfelelően
A legtöbb folyó külföldről, más országok területéről ered és érkezik hozzánk. Kevesebb vizet kapunk, mint amit „kibocsátunk” magunkból, a különbözetet viszont nem fogjuk fel és nem gazdálkodunk vele – mondta a miniszter.
E téren teljes fordulatot kell végrehajtani, bő víz idején ezeket a vizeket meg kell őrizni.
Az orosz-ukrán háború negatív hatásai
A háborús helyzet nagyon komoly felelősséget hárít azokra az országokra, amelyek békében termelhetnek. Nem véletlen, az Európai Unió azonnal felülírta azokat a korábbi elképzeléseit, amelyek a parlagoltatásról vagy a mezőgazdasági területek ugaroltatásáról szóltak, hiszen az élelmiszerbiztonság most minden szempontot felülír, ehhez pedig a megfelelő vízgazdálkodást biztosítani kell – mutatott rá a téma fontosságára Nagy István.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényről, a kapcsolódó végrehajtási rendeletekről, az öntözés szabályairól hosszabb cikkben foglalkozott újságunk 2021-ben a 10. lapszámban, a digitális változat már elérhető.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
