Milyen átlagos cím, de mennyire súlyos helyzetben! A megemelkedett termelési költségek fényében idén nehéz lesz jövedelmet termelni a szántóföldön. De mi a helyzet az állattartókkal? Hogyan változnak idén a takarmányozás költségei?
A témát egyrészt a takarmánynövények piaci kilátásai, másrészt a takarmánygyártók, harmadrészt az állattartók helyzete alapján érdemes megközelíteni. Ezek persze szorosan összefüggenek, de egymásra épülésük mellett gazdálkodásuk körülményei nagyon eltérőek. Gondoljunk például arra, hogy a terményimport erősen nyomja a termelőt, de csökkenti a takarmánygyártó költségeit, így az állattartó is olcsóbban juthat takarmányhoz.
Tartóssá válhat az import nyomása
Ami a kilátásokat illeti: a nemzetközi kukoricaárak egy hónapos erősödés, míg a búzaárak egy éves csökkenés után oldalaznak. Véleményem szerint az árcsökkenésnek még messze nincs vége, akár az év második felében is folytatódhat.
Kukorica
Ha egy országban egyik évről a másikra megnégyszereződik valamiből az import, miután már az előző évben is több mint három és félszeresére nőtt, akkor az a szektor újratervezést igényel. Márpedig a takarmánykukoricával éppen ez történt. Tekintve az időjárási anomáliák gyakoriságának és nagyságának növekedését, a kukorica tenyészideje központi szerepet kap. A tavalyi pofonok után a gazdák óvatosak. Bár a gáz ára most visszament, nem tudni, mi lesz ősszel, ezért várhatóan növekszik a rövid tenyészidejűek aránya.
Ukrajnai mélypont
Az ukrajnai mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége ugyan növekszik, de teljesítménye rohamosan romlik. 2022-ben 30 százalékkal kevesebb gabonafélét és olajos magot állítottak elő, ebben az évben pedig a gabonatermelés még a tavalyitól is 37 százalékkal fog elmaradni az ottani szakmai szervezet szerint. Ez a 2021. évinél 60 százalékkal lesz kevesebb. A termelés megsínyli a súlyos likviditási gondokat. Kevesebb a növényvédő szer, kevesebb a műtrágya, a terület, a gép és az ember. Ráadásul csak nemrég végeztek a tavalyi termés betakarításával, így a tavaszi munkák csúsznak, elmaradoznak. Az exportfüggés fokozott. Minél távolabb van egy tétel földrajzilag a kiviteli pontoktól, annál kevesebbet ér. Így hatalmas árkülönbségek alakultak ki az országon belül is. A gabonafolyosóval kapcsolatos legfrissebb hír az, hogy megállapodtak ugyan a folytatásban, de az oroszok csak 60 napban hajlandók gondolkodni, mivel a megállapodás rájuk vonatkozó részei nem valósultak meg. Az ukránok próbálják gyorsítani, az oroszok lassítani a hajók mozgását. Az orosz ellenőrök lassan dolgoznak. A munkát már fél négykor befejezik. Így feleannyi hajó tud kifutni, mint azt tervezték, a hajók 2–5 hétig is rostokolnak, ami hatalmas veszteségeket okoz. Ez azért gond, mert ha Oroszország keresztbe fekszik a megállapodásnak, akkor az ukrajnai kukorica a szárazföldi csatornákon fog exportra kerülni. Ez keskenyebb és drágább a tengerinél, viszont az időzítés sem mindegy. A világpiacon éppen helyet cserél a kifutó brazil és az amerikai kukorica, így a meghatározó importőr EU még inkább támaszkodik majd az ukrajnai árura. Korábban bejelentett terveivel összhangban Ukrajna megkezdte disztribúciós kapacitások kiépítését nyugati piacain, így nálunk is. Joggal számít arra, hogy az EU vámmentessége fennmarad június – a mostani lejárta – után is. Az USDA márciusi előrejelzésében a kukorica várható termését és a világpiaci forgalmát egyaránt lefelé módosította. 1148 millió tonnás termésre és 1157 millió tonnás felhasználásra számít, így a készletek csökkennek.
Mindebből két dolog biztosan következik: (I.) az ukrajnai kukorica tartósan jelen lesz piacunkon; (II.) a kényszerű ukrajnai export folyamatosan nyomott árú lesz. Ezek csapást fognak mérni a még mindig jelentős termelési kedvre Magyarországon. Megismétlem két tavalyi előrejelzésemet: (1.) miszerint jövőre következik jelentős termőterület-csökkenés a kukoricában. Idén ismét sokan fognak veszteséget termelni, akár a drágán beszerzett inputok, akár az időjárás, akár az alacsony árak, akár a raktárkészletek miatt. (2.) Illetve azt, hogy a kukorica ára hamarabb fog felfelé mutató korrekciót mutatni, mint a búzáé, de ez sem várható rövid távon.
Búza
Az elmúlt 12 hónapban a világpiaci referenciának számító chicagói árutőzsdei búzaárak több mint harmadukkal estek. A nemzetközi áresést azonban nálunk egyedi tényezők is erősítik. Ezek között elsősorban az Ukrajnából származó importot kell kiemelni, de a hazai készletszint is fontos mozaik a táblán. Ahogy telnek a hetek, úgy nyomasztja a szektort a raktárban ragadt készlet, amely akár egymillió tonna is lehet. A terméskilátások sem kedvezőtlenek, így könnyen előállhat, hogy a nagyobb vetésterületről egy jó termés fog lekerülni nyáron.
Most tél van és csend…
Ha a búzapiacra gondolok, Vörösmarty Előszójának töredéke jut eszembe. Bár a tél már távolodik, a vevők még nem közelednek. Az ukrajnai búza behozatala mintha csendesülne. Akár készlethiányból fakadóan, akár a tengeri szállítás erősödése miatt van ez, nekünk reményt ad arra, hogy a csend véget ér.
Eközben az USDA…
Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma márciusi előrejelzésében 5,1 millió tonnával, 788,94 millió tonnára emelte a világ búzatermésével kapcsolatos várakozását. A növekedést elsősorban Kazahsztán, Ausztrália, Brazília és Argentína várható termésnövekedése okozza, amit mitigál az indiai hőség miatti terméskiesés. A fogyasztási oldalt 2,4 millió tonnával, 787,7 millió tonnára emelték az amerikai elemzők, így a globális zárókészletek tovább zsugorodnak.
Mi lesz ebből?
A hazai búzapiac kérdőjelei egyre csak sokasodnak. Az október közepe óta szabadesésben lévő hazai árak jogosan töltik el aggodalommal a készlettel rendelkezőket (termelőket és feldolgozókat egyaránt). A rendkívüli piaci helyzet (háború, aszály, költségek) hatása ebben kézzelfogható, de könnyen lehet, hogy ezek többsége idén is velünk marad. A hangulat pedig egyre fokozódik az eladási kényszer hatására. A vevők ezt kivárják. Van még út lefelé a hazai búzaárban.
A takarmánygyártás helyzete
Az, hogy a gabonafélék (13%) után éppen az állati takarmányok (11%) a második legfontosabb agrárexportcikkei az országnak, stratégiai jelentőségű tényező még akkor is, ha tudjuk, hogy a hobbiállatok piacán vagyunk igazán erősek. Mennyiségben a késztakarmány-export harmada haszonállat, értékben kevesebb, mint ötöde. 2022-ben a haszonállat-takarmányok kivitele 5 százalékkal csökkent mennyiségben, miközben forintban 36 százalékkal ugrott meg. Az import mennyiségben harmadával, forintban felével nőtt, de ehhez tudni kell, hogy az export kétharmadának, illetve háromnegyedének felel meg. Szóval, egyáltalán nem elhanyagolható. A külkereskedelmi relációk is megérnek egy percet. Az AKI elemzése szerint az elkészített állati takarmány exportjának 78,7 százaléka az EU-ba irányult 2022-ben. Legfontosabb célpiac Románia (211,5 millió euró), Németország (105,2 millió euró), Lengyelország (90,7 millió euró), Ausztria (62,9 millió euró), illetve Olaszország (49,9 millió euró) volt. A harmadik országok közül az Egyesült Királyságba (45,2 millió euró) és Ukrajnába (38,8 millió euró) került állati takarmány Magyarország területéről. Emellett Szerbia, Törökország, Ausztrália, Oroszország, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Svájc és az Egyesült Arab Emírségek is importált állati takarmányt Magyarországról 2022-ben csakúgy, mint egy évvel korábban. Az import oldalán legnagyobb értékben Németországból (115,4 millió euró), Ausztriából (90,7 millió euró) és Lengyelországból (53,5 millió euró) érkezett állati takarmány.
Komoly üzenete van annak, hogy bár világszerte csökken a takarmánygyárak száma, a leggyorsabb csökkenést éppen Európában mutatja a szektor. Tavaly közel hat százalékkal csökkent a takarmánygyárak száma kontinensünkön. Ezzel együtt a keveréktakarmányok termelése is 5 százalékos visszaesést mutatott, ami az állatbetegségekkel, az orosz-ukrán háború következményeivel, valamint a háború részeként átélt nyersanyag- és energiaválságokkal függ össze. Nálunk sincs ez másként. Ahogy fogy az állatállomány, úgy csökken a belföldi kereslet, és növekszik a kivitel súlya a szektor fenntarthatósága szempontjából. Emiatt tavaly a hazai gyártás – 3-4 százalékkal – zsugorodott. Ebben az évben pedig várhatóan a tavalyi szinten marad. Ezzel együtt itthon folyamatosan növekszik a takarmánygyártás koncentrációja. Az AKI adatai szerint az öt legnagyobb piaci szereplőé a piac több mint harmada. Véleményem szerint ez az arány a korábban megszokott 0,5–1,0 százalékos éves emelkedés után nagyobb ütemre fog kapcsolni. Mivel arccal előre éppen most szaladtam bele a kemény terjedelmi korlátokba, az állattenyésztés helyzetével kapcsolatban hadd hivatkozzam arra, hogy e lap hasábjain az elmúlt évi utolsó és idén az első hónapokban sorra elemeztem a legfontosabb állattartó szektorok helyzetét és kilátásait. Kérem, vegyék elő e cikkeket ismét! A helyzetük azóta leginkább éppen a takarmányárak mérséklődése révén változott.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ
