Agrárium: több fizetés, több fejlesztés, kevesebb támogatás

Megmérték a hazai árutermelő mezőgazdasági vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Nem rossz.

A tesztüzemi információs rendszer (TIR) a magyar árutermelő mezőgazdasági vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, azaz gazdasági értékteremő képességét összegzi. A friss jelentés szerint az 1 hektárra jutó árbevétel 10 százalékkal nőtt, a közvetlen támogatás 3 százalékkal csökkent, az anyagjellegű kötöttségek 9 százalékkal nőttek. Így a hazai mezőgazdaság jövedelmezősége a nettó hozzáadott érték szempontjából 12 százalékos növekedést produkált. Az egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 63, a társas agrárcégek 33 százalékát állították elő.

Jövedelemugrás

Az egyéni gazdaságokban az adózás előtti eredményből az derül ki, hogy a nettó jövedelem (folyóáron) 27 százalékkal – igaz, a fogyasztói árindexszel korrigálva szűk 8 – százalékkal nőtt. Az örömteli 263 ezer forintos átlag azt jelenti, hogy tavaly újabb jövedelemugrás következett be az agrárágazatban 2020-hoz képest. A szám kevésbé mutat jól, ha hozzátesszük, hogy ebből kell fedezni az egyéni (családi) gazdaságok személyi jövedelmét is. E szegmensben egyébként 13 százalékos kiadásnövekedés történt az anyagjellegű és 5 százalékos a bérköltségek terén.

Már tavaly elindult az áremelkedés

Ugyancsak szépen – 17 százalékkal – nőtt a bruttó termelési érték az egyéni gazdaságokban, és meghaladta a 660 ezer forintot/ha. Épp ennyivel, 17 százalékkal nőtt az egyéni gazdaságok nettó árbevétele is, ráadásul a hatékonyság javulására utal, hogy eközben a közvetlen támogatások átlag 2 százalékkal csökkentek. Az áremelkedés azonban már 2021-ben jelentősen megmutatkozott: az 1 ha-ra jutó üzemi költségek 11 százalékkal lényegében 400 ezer forintra nőttek átlagosan.

Mindez azonban szerencsére nem vetette vissza a beruházókedvet az egyéni gazdaságokban. Az 1 ha-ra jutó bruttó beruházási érték 32 százalékkal nőtt a 2020-ashoz képest, és elérte a 117 ezer forintos átlagot/ha. A nettó beruházási érték ennél is dinamikusabban, kétszeresére nőtt, és elérte az 55 ezer forintot hektáronként.

Lendület a fejlesztésekben

Ugyancsak sikeres évet zárhattak tavaly a társas vállalkozások. Az 1 hektárra jutó adózás előtti eredmény 146 ezer forint volt, ami az inflációt is figyelembe véve 6 százalékos növekedést jelentett. Mindez összefoglalóan azt is megmutatja, hogy az agrárvállalkozások jövedelme 2015 óta, azaz 6 éve folyamatosan növekszik. Sőt, a 2019-től 2021-ig tartó időszakban megfigyelhető lendület önmagában is ritka: csak a 2009-2011-es időszak növekedési dinamikája vethető egybe vele.

Az impozáns eredményt tovább szépíti, hogy jelentős – 18 százalékos – volt az 1 hektárra jutó mezőgazdasági jellegű bruttó beruházási nagyságrend (ugyancsak a 2020-as évhez képest. A rekordméretű beruházási nagyságrend elsősorban a Vidékfejlesztési Program, azaz az Európai Unió és az állam támogatásainak köszönhető. Az 1 hektárra vetített átlagos beruházási nagyságrend egyébként csaknem elérte a 14 ezer forintot. Szintén nőtt – méghozzá igen nagy, csaknem 70 százalékos mértékben – az 1 hektárra jutó nettó beruházások nagyságrendje. Ez elsősorban az ingatlanfejlesztések mennyiségének csaknem 40 százalékos növekedésével van összefüggésben. Egyébként az e téren mért növekedő trend is tartós, 5 éve tart – sajnos, az idei kilátások kevésbé reménykeltőek.

Több beruházási hitel eladósodás nélkül

Ezzel összefüggésben a finanszírozási szerkezet is változott. Az 1 ha-ra jutó hosszú lejáratú kötelezettségek állománya bő 30 százalékkal bővült. Ezen belül a beruházási és fejlesztési hitelek 34 százalékkal nőttek 2020-hoz mérten. Eladósodás azért nem következett be, mert – mint azt az Agrárközgazdasági Kutatóintézet friss jelentése is aláhúzza – a korábbi évek stabil, tartós jövedelmezősége jelentős fedezetet biztosított a beruházások finanszírozására. Jó hír e témakörben, hogy a hazai mezőgazdasági vállalkozások a befolyó jövedelmek jelentős részét visszaforgatták a cégbe, így a sajáttőkeérték 14 százalékkal volt magasabb 2021-ben, mint egy évvel előtte. A jövedelemnövekedés elsősorban a társas agrárcégek 5 százalékos árbevétel-növekedésének az eredménye. Itt ugyancsak megfigyelhető a hatékonyságjavulás, hiszen e trenddel párhuzamosan a közvetlen agrártámogatások összege 5 százalékkal csökkent átlagosan 2021-ben.