A szántóföldi növények szármaradványainak kezelése különleges helyet foglal el az agrotechnikai műveletek között. Napjainkban, a hazai szántóföldi növénytermesztési tér elsődleges szervesanyag-forrását ezek a növényi maradványok jelentik, ezért a jelentőségük sokkal nagyobb, mint ahogy azt első pillantásra gondolnánk.
A különböző növényi részek nagy mennyiségű tápanyagot tartalmaznak, melyek szerves kötésben találhatóak meg. Ezeket a részeket a talajba visszajuttatva jelentősen gyarapíthatjuk a talaj tápanyagkészletét, azonban a szerves anyagban rejlő tápanyagoknak mineralizálódni kell ahhoz, hogy a növények hasznosítani tudják azokat. Ez a biológiai folyamat elsődlegesen a talaj mikroorganizmus-közösségének köszönhető. A talajba kerülő szerves anyagok egy része nem vagy nagyon lassan képes csak mineralizálódni. Ezek az anyagok N-tartalmú vegyületekkel összekapcsolódva humuszanyagokat hoznak létre, melyek hosszú távon járulnak hozzá a talaj tápanyag-szolgáltató képességéhez. Az ilyen szerves anyagok nagymértékben javítják a talaj vízmegtartó képességét, mely tulajdonság az egyre gyakrabban fellépő aszályos időszakokban szintén felértékelődik. A nem megfelelően kezelt tarlómaradvány épp olyan jelentős probléma forrása lehet, mint amekkora előnnyel járhat a megfelelő eljárások alkalmazása mellett. Az okszerűtlenül kezelt tarlómaradványok elősegítik a kórokozók túlélését, illetve megnehezítik a talajművelési eljárásokat, vagy a kedvezőtlen szén:nitrogén (C:N) arányú maradványok pentozánhatást válthatnak ki a talajban.
Ahhoz, hogy ezeket a negatív hatásokat elkerüljük, kedvező fizikai, kémiai és biológiai talajállapotot kell kialakítanunk. Ezek a jellemzők több tényezőből tevődnek össze, melyek közül talán a legkisebb befektetéssel a talaj biológiai állapotának javítása jár, azonban bármelyik aspektus elhanyagolása okozhat sikertelenséget. A talaj biológiai állapota hatékonyan és gazdaságosan javítható a különböző mikrobiológiai készítmények alkalmazásával. Az ilyen anyagok koncentráltan tartalmaznak olyan kedvező hatású mikroorganizmusokat, melyek kedvező hatást gyakorolnak a tápanyagok átalakulására.
De mit is kell tudnia egy ilyen készítménynek? Fontos, hogy rendelkezzen olyan organizmussal, mely hatékonyan képes bontani a növényi sejtfalat alkotó cellulózt, így jelentős mértékű szerves anyag válik hozzáférhetővé a többi mikroba számára. A másik kardinális tényező a nitrogén. Ebből kifolyólag olyan baktériumot is kell tartalmaznia, mely képes a légköri N megkötésére, ezzel biztosítva a kedvezőtlen C:N arányú bontásához szükséges nitrogént, így elkerülhető a pentozánhatás. A tarlómaradványok egyik legkedvezőtlenebb hatása lehet, hogy életteret biztosítanak a különböző növényi kórokozóknak. Ezért fontos, hogy olyan organizmust is tartalmazzon az adott készítmény, amely vagy sziderofórtermeléssel, vagy pedig egyéb antifungális hatású vegyület termelésével képes legyen visszaszorítani az ilyen kórokozókat. A másik fontos tulajdonság, hogy a készítmény tartalmazzon olyan baktériumfajt, amely képes a lekötött foszforvegyületek mobilizálására is.
A Phylazonit Tarlóbontó készítmény a fent említett céloknak megfelelő arányban tartalmaz cellulózbontó (Bacillus circulans), N-kötő (Azotobacter chroococcum), sziderofórtermelő (Pseudomonas putida) és foszformobilizáló törzseket (Bacillus megaterium) is. Fontos tudni, hogy az adott baktériumfaj amellett, hogy jeleskedik az adott fő tulajdonságban, egyéb képességekkel is hozzá tud járulni a sikeres növénytermesztéshez. Erre kiváló példa a Bacillus megaterium faj, amely amellett, hogy kiemelkedő foszformobilizáló tulajdonsággal jellemezhető, jelentős mértékű légköri N megkötésére is képes, melyet az irodalmi és saját eredményeink is igazoltak. Vagy ehhez hasonlóan az Azotobacter chroococcum a jelentős légköri N-fixáción túl, képes növényi hormonok termelésére is. A készítmény alkalmazása fentartható és gazdaságos módon járul hozzá az optimális talajélet visszaállításához, fenntartásához, ezzel rövid és hosszú távú előnyökhöz juttatva a felhasználót.
„Az innovációs és technológiai minisztérium únkp-21-4 kódszámú új nemzeti kiválóság programjának a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”
Simkó Attila
tudományos munkatárs
Phylazonit Kft.
