Óránként 11 ha termőföld tűnik el – pedig ott dől el minden

Egy gazdapálca, egy nagyító, egy bicska és némi szorgalom elegendő ahhoz, hogy számottevő információt nyerjünk termőföldjeink, tábláink talajállapotáról. A figyelmet általában sajnos nem ez, hanem a növényvédelem, a gépes beavatkozások vonják el, pedig például a búzánál-árpánál már tavaszig eldől a termés sikerének legfontosabb öt kritériumából négy. Metsző élességű, ugyanakkor döbbenetesen egyszerű tudnivalók hangzottak el a Szemlekörök-sorozat kamuti állomásán a napokban.

Gyors a pusztulás, ideje van az okszerűségnek

Tíz perc alatt – vagyis mire az Olvasó a cikk végére ér – átlagban bő 2 hektárnyi termőföld megy veszendőbe Európában. Lebetonozzuk, tönkreműveljük, vagy erodálják az időjárási szélsőségek. Az EU-s környezetvédelmi törekvések miatt is ideje, hogy a lehető legkomolyabb, szakmailag legmegalapozottabb és leginkább okszerű talajművelésre térjünk át. Ezt hangoztatta (termékmarketing nélkül!) az AGRO.bio Kft. , Pro-Feed Kft. és a Csernozjom Kft. növény- és talajélettani, talajszelvény-elemzési rendezvénye a napokban a Békés megyei Kamut község határában, egy búzaföldön feltárt szelvény mellett.

Mélyebb ismeret kell mélyebbről

A Kamut határában fekvő 4-6%-os humusztartalmú csernozjom búza- és árpatábla mellett csatorna húzódik, így annak vízellátottsága száraz időszakokban is az átlagosnál jobb. Az ott megnyitott szelvényben jól látható a 60-90 centiméterig érő fekete réteg, benne a gabona mélyre hatoló gyökerei.  Vona Márton (Csernozjom) általánosságban először a talajvizsgálatok hasznosságát-pontosságát érintette. Rámutatott: a táblák már 3-5 hektár felett jelentős eltérést mutathatnak, így a mostani, elnagyolt talajvizsgálati módszerek nem adnak kellően pontos, hatékony képet a földjeink művelési, tápanyag-utánpótlási igényéről. Elhibázott az a gyakorlat is, hogy csupán a felső 0-30 cm-es réteget vesszük alapul a technológiában. Holott a gyökerek már a téli fejlettségi fázisban, a bokrosodás időszakában is 50-60 centi mélyen keresik-fogyasztják a tápanyagot. Vona Márton rámutatott: ma már egyáltalán nem működik a korábbi évtizedek rutinszerű gyakorlata, felértékelődik többek közt a talajok biológiájának mélyebb ismerete. Enélkül okszerű, hatékony, időjárásálló és versenyképes növénytermesztés egyre kevésbé képzelhető el.

Öntözni csak öntözhető talajt érdemes

Daoda Zoltán (AGDO.bio) elemzését annak a szemléletes ténynek a – táblán is ábrázolt – felmutatásával kezdte, miszerint minden talaj-négyzetméter felett 5,6 tonna N₂ van a légkörben. Ennek hozzáférhetősége és hasznosulása a talajban kulcskérdés. Javasolta a gazdapálca használatát, amely egy határszemle során a gazda kezében a közvetlen tapasztalat erejével megmutatja, meddig ér a jó szerkezetű, jó víz- és levegőháztartású, vagyis a haszonnövény számára élhető mélység. Megerősítette: miután a tábláink foltszerűen és szerkezetükben is rendkívül változatosak, muszáj pontos és kis zónákra osztva, érvényes tudást szerezni a termőföldjeink biológiai és szerkezeti állapotáról. Daoda Zoltán nagy különbségre hívta fel a figyelmet a termőföld ára és értéke között. Lehet egy hektár ára akár 5 millió is, az értéke attól függ, mennyiben képes tartósan kiszolgálni a növény egészséges, stabil fejlődésének szükségleteit. Vagyis például olyan biokémiai szempontoktól, amik csak alapos talajelemzéssel deríthetők ki – például a pH-viszonyok, a kationcserélő képesség, a giliszták és más talajlakók, a szerves anyag jelenléte. Kitért a vitáktól övezett, nagyszabású öntözési programra is. Rámutatott: az első feladat nem az öntözési infrastruktúra kiépítése, hanem az, hogy öntözhetővé tegyük a talajt. Enélkül az öntözés sem lesz sikeres, viszont jó szerkezetű talajon kevesebb öntözővíz is jobban hasznosul.

Az 5 döntő feltételből 4 már télen eldől

A IV. Országos Szemlekörök Szakmai Továbbképzés-sorozatba illeszkedő talajszelvény-elemzés harmadik izgalmas előadását Szabó István prezentálta, aki a búza növényélettani sajátosságai felől közelítette meg a talajművelés kérdését. Hangsúlyozta: a búza 5 terméseleméből 4 (a kikelt növények, a növényenkénti kalászok, a kalászemeletek és a virágkezdemények száma) már az őszi-téli időszakban kialakul. Ezért ekkor igazán döntő a megfelelő talajállapot és agrotechnika – ekkor dől el a növény stabilitása, stressztűrő-képessége, vagyis a termés mennyisége és minősége is. Vagyis 80-90 %-ban most, a téli hónapok végére dől el, hogyan alakul majd az ezerszemtömeg és a beltartalom. Ehhez kell a nem taposott, eketalp-sérült talaj, amelyben megfelelő gyökérzet alakul ki, megfelelő a bokrosodás mértéke. Azt, hogy mindezek érdekében mikor és milyen agrotechnikai, növényvédelmi beavatkozást kell mégis végrehajtani, elegendő a gazdapálca mellett egy bicska és egy nagyító. Utóbbiakkal megbontva a bokrosodó búzát, árpát, saját szemmel meggyőződhetünk arról, milyen fejlettségi és „erőnléti” állapotban vannak a legfontosabb növényrészek.