Idén az EU-27 + Egyesült Királyság területén a csirkehús-termelés 1,4%-kal nő 2020-hoz képest. Ez a növekedés a tavalyi év 1,5 százalékos csökkenése után szerény helyreállásnak tekinthető – összegez jelentésében az USDA, majd részletesen kibontja, mi vár az európai csirkehúspiacra idén. Sajnos a termelés emelkedő költségeit aligha lehet érvényesíteni idén.
Lassú talpra állás vagy fogcsikorgatóan nehéz év? (forrás: Horizont Média)
A kiskereskedelem és az ökogazdák jól jártak
A Covid a kereskedelem lassulásával és a vendéglóipar bezárásával általános fogyasztás-csökkenéssel járt 2020-ban. A megvásárolt baromfimennyiség 2 százalékot esett. A legnagyobb mértékben a lengyel baromfi-kibocsátás csökkent az EU-ban, mivel az ország erősen épített arra az exportra, ami az európai vendéglátóipart célozza, jellemzően csirkedarabokkal. A spanyol termelés is visszaesett a vendéglátóipar és az idegenforgalom bezárása következtében. Franciaországban és Olaszországban a vendéglátásból kieső termékmennyiséget sikeresen átirányították a kiskereskedelembe, ahol forgalomnövekedés volt tapasztalható. A váltás kedvezett a szabadtartásos és ökogazdaságoknak, mivel ezek a címkék jól érvényesíthetőek a pultokon.
Hollandok bajban
A holland csirkehús-előállítás is visszafogottabb volt, de nem olyan mértékben, mint a francia, spanyol vagy olasz. Az országot megviselte az angolok fogyasztáscsökkenése, közben egyre élesebb versenyre kényszerül Lengyelországgal is. A keresletcsökkenés dacára az EU-n kívüli országokból továbbra is áramlott a baromfi Hollandiába, mivel a kereskedők meg akarták tartani a behozatalra engedélyezett kvótáikat. (Eközben uniós szinten 15 százalékkal esett az importált csirkehúsmennyiség, különösen Thaiföldről érkezett kevesebb.) Háromszázalékos visszaesést követően Hollandiában idén ismét emelkedni fog a termelés, de a foszfát-kibocsátási szigorítások miatt ez csak korlátozottan lehetséges. Egy fenntarthatóbb termelési rendszerre való átállás költséges dolog, továbbá csökkenti az egységnyi felületre jutó állománynagyságot, végeredményben drágítja a végterméket.
A vágóhidakon alig volt leállás (Forrás: mfor.hu)
Az export új utakat talált
A vágóhidakon tapasztalható időszakos leállások és korlátozások nem voltak nagy hatással az európai termelésre, mivel az egyik héten kieső mennyiséget a következő héten nagyobb súllyal vághatták. A 2020 végén elharapódzó madárinfluenza Németország kivételével szintén nem okozott nagy kárt, bár néhány érzékeny exportpiac bezárult az érintett országok előtt. Az olyan országok viszont, mint Kongó, Gabon, Ghána vagy Kuba, nem érzékenyek a madárinfluenzára, örömmel fogadják a brazil árakhoz mérten 30 százalékkal olcsóbb európai csirkehúst. Végül tavaly az uniós export csak 4,6 százalékkal csökkent, ami az import 15 százalékos eséséhez mérten szerénynek mondható.
2021: fagyasztottcsirke-dömping
Az USDA elemzői arra számítanak, hogy az élet hamarosan visszatér a normális a kerékvágásba, és nyáron újra kinyitnak az éttermek. A termelés lendületet vehet, de a magas takarmányköltségek – párosulva a növekvő munkadíjakkal, illetve a hollandok és belgák környezetvédelmi szigorításaival – fékezőleg hatnak, így a növekedés 1,5 százalék alatt marad. A költségnövekedés érvényesítésére sajnos alig lesz a mozgástér, mivel 2020 folyamán Lengyelország, Németország és Hollandia hatalmas fagyasztott készleteket halmozott fel csirkehúsból.
Lásd még cikkünket a témában: Kettős présben: nem ez lesz a baromfi-ágazat éve
