Jól állunk a listán, de nagyon kell a ökológiai tudás

Hazánk már a középmezőnyben jár az EU-ban: a magyarországi ökológiai művelésű területek mérete az elmúlt 5 évben megduplázódott. Közben az előállított bioélelmiszerek piaca ugyanezen idő alatt 30%-kal bővült Európában. Ezért különösen komoly szerep jut a gazdák aktív részvételével működő innovációs hálózatoknak.

Előkelő helyen állunk – de kell is haladnunk a korral

Mindemögött az áll, hogy a környezet-egészségügyi előnyök mellett egyre nő az ágazat gazdasági jelentősége, és az ökoterületek bővülésével nő a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás jelentősége is – áll az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2021-es évértékelőjében. Az ÖMKi szerint hazánk az ökológiai gazdálkodásba bevont területek arányát tekintve már az európai középmezőnybe tartozik. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint az egy év alatt elért területbővülést tekintve a 10. helyen vagyunk a legdinamikusabban növekvő ökoterületű országok világrangsorában. Hasonlóan rangos helyen állunk az ökológiai gyümölcstermesztésben. Abszolút területnagyság alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb bio gyümölcsültetvény-területtel rendelkező országa. Az (ÖMKi) a dinamikus növekedés, a támogatási rendszerek bővülése és az EU ambiciózus törekvései (átlagosan 25% ökoterület-arány elérése 2030-ig) kapcsán 2021-es évértékelőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy az ökoterületek bővülésével a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás szerepe egyre inkább felértékelődik. A biogazdálkodási módszerek növekvő szerepének is köszönhető, hogy szeptember 23-a tavaly az EU ökológiai gazdálkodás jeles napja lett.

Erősödő kutatási hálózat, terjedő jó gyakorlatok

Az ÖMKi folyamatosan fejlődő On-farm kutatási hálózatában több mint száz termelői partnerrel, összesen tizenkét mezőgazdasági és állattenyésztési területen folytak kísérletek 2021-ben a biogazdálkodás fejlesztésére, valamint a fenntartható mezőgazdaság legjobb gyakorlatainak terjesztésére. A tízéves évfordulóját ünneplő kutatóintézet szakmai tudástára egyre népszerűbb a profi és a hobbi biokertész körökben egyaránt. Youtube videotáruk csaknem 170 hasznos kisfilmmel várja az érdeklődőket, Facebook követőik száma átlépte a 10 ezret.

Az érdeklődők tavaly a hajdúnánási ÖKO EXPO-n, a 80. OMÉK-on és a PLANET Budapest 2021-en is hallgathattak előadásokat az ÖMKi szakembereitől. Májusban az európai ökogazdálkodási kutatók előadásaival, világszerte 90 országból, 1700 résztvevővel zajlott az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetek első közös konferenciája, a FiBL Nyílt Nap. A nemzetközi online konferencián a hazai eredményeket az ÖMKi munkatársai mutatták be. A tanácskozás sikerére alapozva a szakemberek a nyílt napból hagyományt teremtenek, kétévente terveznek hasonló rendezvényt.
A jó gyakorlatok terjesztésének a mezőgazdasági szaktanácsadási hálózatok is nélkülözhetetlen szereplői.  A kutatóintézet hét főre bővítette aktív tanácsadói létszámát, aminek köszönhetően 2021-ben 187 ügyfelet szolgált ki hasznos ismeretekkel.  Az ország legtöbb régiójában van már olyan szakember, aki az ökológiai gazdálkodásban tevékenykedő, vagy arra áttérő gazdáknak szakmai segítséget nyújt.

Tájfajta biotermékek térnyerése

A biotermelés 2021-ben is egyre több kiváló magyar alapanyaghoz juttatta a hazai fogyasztókat és a magyar gasztronómiát. Az idők során már bizonyított, egészséges és ízletes termények között vannak az ÖMKi tájfajta paradicsomai. Hasonló kulcsszerephez juthatnak a jövőben azok a tájfajta bio lisztek, amelyek az ÖMKi ősgabona kutatásainak eredményeként néhány héten belül a boltok polcaira kerülnek.


Tavaly már a legkisebb kertészek, az óvodás gyerekek is nevelgethették a tájfajta paradicsompalántákat: az Ovikert Program és a Felelős Gasztrohős bevonásával az ÖMKi országszerte több mint 30 óvodába juttatta el palánta felajánlásait. Az öko paradicsompalánták sikerét 2021-ben két új elismerés dicsérte: év elején ötödik helyen végeztek az 55 Highlights of Hungary jelölt, azaz a legkiválóbb hazai kezdeményezéseket bemutató projektek között, októberben pedig az agrárszakma elismerését, az OMÉK Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető címet nyerték el.  A díjak mellett ugyancsak rangos, nemzetközi előrelépést jelent, hogy az ÖMKi paradicsom tájfajtákkal végzett hároméves kísérlete eredményeit a Diversity tudományos folyóirat publikálta. 

Az elmúlt év újabb eredményeket hozott az ökobúza kutatások területén is. A Vetőmag Szövetség és Terméktanáccsal együttműködésben,országos ökobúza fajtakísérletek keretében hét helyszínen, összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek eredményesen a kutatók kisparcellás fajtateszt-hálózatban. Az ökobúza fajtatesztek az ÖMKi már évek óta futó On-farm tesztjeivel kiegészülve segítik az ökogazdákat abban, hogy a számukra legmegfelelőbb fajtát választhassák ki a jövőben.
A kenyérbúza vizsgálatok mellett idén folytatódott az elfeledett tájfajta ősgabonák elterjesztése gazdálkodók, molnárok és pékek bevonásával, alakor és tönke tájfajtákkal, új lisztek tesztelésével, illetve az ÖMKi  gazda-molnár-pék adatbázisának továbbfejlesztésével.  A folyamat eredményeként néhány héten belül a magas beltartalmi értékű, egészséges, különleges ízvilágú, köves malomban őrölt tönke és alakor bio lisztek megvásárolhatóak lesznek kiskereskedelmi forgalomban.

Stratégiai irányok és célkitűzések itthon és Európában

Az ÖMKi ügyvezetőjének alelnöki tisztsége az ökológiai gazdálkodási mozgalmak európai ernyőszervezetében, a több mint kétszáz tagszervezetet számláló IFOAM Organics Europe-ban 2021-ben már hidat képezett a zöldítés útján eltérő alaphelyzetből induló kelet-közép európai országok és a nyugati tagállamok hagyományosan erős ökológiai érdekképviselete között.  Szem előtt tartva hazánk fenntarthatósági és versenyképességi szempontjait, 2021-ben az ÖMKi aktívan részt vett a nemzetközi stratégiaalkotási folyamatokban (átlagosan 25%-os ökoterület-részarány megvalósítása), itthon pedig jelentős szerepet vállalt a Nemzeti Ökogazdálkodási Cselekvési Terv 2021-2027 kidolgozásában. A hazai cselekvési terv 2027-ig 10%-os területarányt irányoz elő az ökológiai termesztésbe vont területek méretét tekintve, miközben a biotermények hazai piacbővülésére is meghatároz célértékeket. Így például a közétkeztetésben felhasznált bio alapanyagok tekintetében is ambiciózus célokat tűz ki. A hazai bioélelmiszer forgalom növekedésének nyomon követése érdekében előirányozza a piaci adatok gyűjtését és egy információs platformot létrehozását. 

„Az európai zöld megállapodás, a Green Deal keretében egyre hangsúlyosabbá válnak az agroökológiai módszerek, amelyek nemcsak a fenntarthatóbb termelést segítik elő, hanem egyúttal versenyelőnyt is jelenthetnek hazánknak. Komoly lehetőséget kínál Magyarország számára az agroökológiai átállás, azon belül is az ökogazdálkodás térnyerése, ezért a saját szerepvállalásunkkal arra törekszünk, hogy gyakorlat-orientált kutatás-fejlesztéssel és tudásátadással előmozdítsuk a biogazdálkodás és az ökológiai termékpályák fejlesztését hazai és Európai Uniós szinten egyaránt.” – vetítette előre 2022-es év célkitűzéseit Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

forrás: ÖMKi