Az elsők között, a gazdák véleményét kikérve ment a terv

Az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet az elsők között nyújtotta be az Agrárminisztérium december 30-án az Európai Bizottságnak – jelentette be Nagy István tárcavezető.

Az új KAP kapcsán elért megállapodás alapvető változást hoz az agrártámogatások rendszerébe (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Megújuló vidék, megújuló agrárium

A 2023-2027 közötti időszak magyar mezőgazdaságát alapvetően meghatározó terv adja az alapját a Megújuló vidék, megújuló agrárium program folytatásának. „Modernizáljuk a vidéki gazdaság gerincét adó agráriumot és élelmiszerelőállítást, miközben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé, és kiemelten támogatjuk a kis és közepes gazdaságokat” – sorolta Nagy István.

Az új KAP kapcsán elért megállapodás alapvető változást hozott az uniós agrártámogatások rendszerébe, hiszen a tagállamoknak egy ún. KAP Stratégiai Tervet kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak 2022. január 1-ig. Ez a terv határozza meg a 2023 és 2027 között kifizethető agrártámogatások konkrét rendszerét. Hozzátette: az uniós jogi keret kései elfogadása miatt, valószínűleg lesznek tagállamok, akik nem fogják tudni tartani a határidőt, azonban az Agrárminisztérium megfeszített munkával az elsők között nyújtotta be Brüsszelnek a magyar Stratégiai Tervet.

Támogatási összegek

A KAP I. pillérének keretében 3400 milliárd, míg a II. pillér tekintetében 2853 milliárd forint áll majd a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére.

Az I. pillér leendő támogatásai között régi és új elemek is megjelennek: továbbra is lesz területalapú támogatás és lesznek termeléshez kötött támogatások, a kisgazdaságok és a fiatal termelők pedig a korábbinál is nagyobb többletforráshoz juthatnak.

Új elemként kerül bevezetésre az újraelosztási támogatás, amely a tervek szerint a 10 hektáron gazdálkodó kisgazdaságoknak hektáronként további 20 ezer, míg a 10 és 300 hektár közötti birtokméreten gazdálkodó családi gazdaságok számára hektáronként további 10 ezer forint támogatást biztosít az alaptámogatáson felül.

Szintén új elemként jelenik meg a közvetlen támogatások között az úgynevezett agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja.

Priortást kap az élelmiszeripar, a mezőgazdaság versenyképességének és hatékonyságának növelése (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritás

A vidékfejlesztési támogatásoknál a legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritás az élelmiszeripar megújítása és a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő, versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése, de hangsúlyos lesz az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is.

Egy nemzetközi mércével mérve is versenyképes, erőforrás-hatékony, magas hozzáadott értéket termelő és innovatív mezőgazdaság, valamint az erre épülő élelmiszertermelés áll a fejlesztések középpontjában. Ennek érdekében kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében forráshoz juthatnak a kistelepülések alapszolgáltatásainak és infrastruktúrájának fejlesztésére.

A miniszter szerint

A most benyújtott magyar KAP Stratégiai Terv hatalmas, történelmi lehetőséget biztosít a magyar mezőgazdaság számára annak érdekében, hogy a magyar gazdák és a magyar vidék a következő évek valódi nyertesei legyenek.

A stratégiai tervet az Európai Bizottság a következő hónapokban részletesen értékeli, az első észrevételek megküldése április elején, míg a terv hivatalos elfogadása nyárra várható.

A terv véglegesítése előtt a gazdák véleményét is kikérték online kérdőív formájában.

Forrás: AM, Sajtóközlemény

Összeállította: Barna Ferenc