A Revycare a lisztharmat ellen is bizonyított

Ilyen se volt még: lisztharmat-dominancia 2021-ben

A lisztharmat hazánkban nem tartozik a búza és az árpa legrettegettebb gombás betegségei közé, 2021-ben mégis a figyelem középpontjába került (1. ábra). No, nem azért, mintha kártétele hirtelen megnövekedett volna az utóbbi évekéhez képest, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy a többi, a lisztharmatnál jóval nagyobb károsítási potenciállal rendelkező betegség (rozsdák, levélfoltosságok, fuzáriózis) föllépése elmaradt. A rendkívül hűvös és mellette meglehetősen csapadékszegény, sőt helyenként kifejezetten száraz tavaszi időjárás ugyanis a több csapadékot és magasabb hőmérsékletet igénylő kórokozók számára nem kedvezett, a lisztharmatgomba azonban jól tűrte ezeket a szélsőséges körülményeket.

A Revycare a hűvös időben is megőrizte a lisztharmat elleni hatékonyságát

Az áprilisi és májusi hideget ugyanakkor kevésbé jól viselték a standardként használt azoltartalmú gombaölő szerek, melyeknek a lisztharmatölő hatása elmaradt a megszokottól. A Revycare viszont hozta azt a jó, 80-85%-os lisztharmat elleni hatékonyságot, amit ezen a téren általában elvárunk a kalászosok gombaölő szereitől. Ez a hatékonyság, kiegészülve a készítmény AgCelence-hatásával (intenzívebb fotoszintézis), a termésnövelés vonatkozásában a Revycare-t az azolkezelések szintje fölé emelte (2. ábra).

A lisztharmat ellen a szárba szökkenés idején kell védekezni

A Revycare a két standard azolkészítménynél jobban szerepelt a szárba szökkenés időszakában (a zászlóslevél megjelenésekor) és a kalászhányás kezdetén végzett védekezések esetében is (2. ábra). A lisztharmat ellen azonban – mindhárom készítmény tekintetében – lényegesen hatékonyabb védelmet nyújtott a zászlóslevél megjelenésekor (BBCH 37) végzett védekezés. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen régóta tudott, hogy a lisztharmat ellen a szárba szökkenés időszakában, vagyis a bokrosodás végétől a zászlóslevél megjelenéséig (nem kiterüléséig!) lehet eredményesen védekezni. A zászlóslevél kiterülésekor (BBCH 39) végzett védekezés már megkésettnek számít, és minél későbbi, annál kisebb hozadéka lehet. Jól mutatja mindezt a Priaxorral végzett időzítési kísérlet (3. ábra).

Dr. Füzi István
fejlesztőmérnök; BASF Hungária Kft.