Drágul a tojás a szlovákoknál is

A gáz, a villany, az üzemanyag és a takarmány is többe kerül – az elmúlt időszakban a szlovákiai tojástermelők termelési költségei drasztikusan megugrottak. Szakemberek szerint kormányzati támogatás hiányában a vásárlók az eddiginél is nagyobb összeget fizetnek majd a tojásért.

Az elmúlt két évben a baromfitakarmányok ára 70%-kal emelkedett

A takarmányárak növekedéséhez az ukrajnai konfliktus és az idei aszály mellett a termeléshez használt villamos energia és a gáz árának emelkedése is hozzájárult. Ez jelentős mértékben növeli a tojástermelők kiadásait, hiszen a tojótyúktartás összköltségeinek több mint a felét a takarmányhoz kapcsolódó költségei teszik ki. Természetesen a telepen használt áram- és gáz díjai az állattartók számára is jelentősen emelkedtek.

„A villamosenergia-árak átlagosan csaknem a négyszeresére, a gázárak pedig a háromszorosára emelkedtek az előző évhez képest. Míg 2020-ban átlagosan 50 eurót fizettünk a villamos energia megawattórájáért (MWh), egyes baromfitenyésztők ugyanezért most akár 500 eurót is fizetnek. Hasonló a helyzet a gáz esetében is: az árak egyes baromfitenyésztők számára két év alatt 20 euró/MWh-ról 210 euró/MWh-ra emelkedtek” – nyilatkozta Molnár Daniel, a Szlovák Baromfiipari Szövetség igazgatója.

Az ágazat kormányzati beavatkozást vár

A szövetség képviselője szerint a tojástermelők átlagos termelési költségei az elmúlt két évben 38%-kal emelkedtek, ami abszolút számokban azt jelenti, hogy a tojótyúkok tartásának az összköltsége 100 tojásonként átlagosan 2,89 euróval nőtt. Ezt nem ellensúlyozza azonban a felvásárlási ár.

„…a tojás értékesítési ára a második legalacsonyabb az egész Európai Unióban. Így, ha az EU és különösen a szlovák kormány nem tesz lépéseket a villamosenergia- és gázárak lefaragására, a tojótyúktartóknak a termelési költségeik fedezése érdekében meg kell emelniük a tojás értékesítési árát” – tette hozzá Molnár Daniel.

Tartástechnológia – a ketrec jövője

Az ár lényeges eleme a tartástechnológia: a tojás ketreces, mélyalmos, szabadtéri, netán biotenyésztésből származik-e.

A szlovákiai tojótyúktartás szerkezeti megoszlása:

• ketreces tartás – 75%;
• mélyalmos – 22%;
• bio- és szabadtartás – 2,4%;
• egyéb – 0,6%.

„Sem európai, sem nemzeti szinten nem fogadtak még el olyan jogszabályt, amely 2025-től vagy bármely más időponttól kezdve tiltaná a tojótyúkok ketreces tartását. Ennek ellenére Szlovákiában évek óta nagy nyomás nehezedik a tenyésztőkre a külföldi áruházláncok és az állatvédő szervezetek részéről, hogy szüntessék be a ketreces tojások értékesítését” – hívja fel a figyelmet egy Európa szerte megoldásra váró problémára az igazgató.

Egyes üzletláncok már bejelentették, hogy 2025 után nem árulnak ketreces tojást az üzleteikben. Szlovákiában az összes ketreces gazdaság átalakításához azonban – az ágazati szakmai szervezet szerint – 62 millió eurós beruházásra lesz szükség, ez pedig egyelőre nem áll a tenyésztők rendelkezésére.

Az építőanyagok és a munkaerő árának folyamatos emelkedése miatt az említett összeg feltételezhetően tovább fog növekedni. „Annak ellenére, hogy az ágazati szakmai szervezet már három éve felhívta a figyelmet erre a problémára, az agrártárca még nem nyújtott támogatást erre a célra.

A jelenlegi gazdasági helyzetben az akciós áron értékesített tojásokat keresik a fogyasztók, jellemző, hogy több mint 90%-uk a legolcsóbb tojást rakja a vásárlói kosárba. A tojás esetében a ketreces tartás a legolcsóbb, sőt, a szakemberek szerint a környezetet is ez terheli meg a legkevésbé.

Az itthoni helyzettel a tojás világnapja alkalmából foglalkoztunk utoljára.

Forrás: Új Szó
Összeállította: Barna Ferenc