Kártalanítási kisokos a Nébihtől a baromfitartóknak

Azok a szárnyasbaromfi-tartók, akik a madárinfluenza elleni védekezés miatt elrendelt járványügyi intézkedések miatt károkat szenvednek, állami kártalanításra jogosultak. Az eljárást a területileg illetékes állategészségügyi szervek folytatják le – fő tudnivalókat összegezte a Nébih honlapján.

A szakemberek mindenképp megvizsgálják, hogy az érintett eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Meghiúsult napos baromfi kihelyezéssel kapcsolatos kártalanítás

Előfordulhat az az eset, hogy a baromfikeltetők az ütemezett napos baromfi kihelyezéseiket nem tudják megvalósítani madárinfluenza kapcsán elrendelt korlátozások miatt, mivel a szállításhoz az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, tekintettel a járványügyi körülményekre, nem járul hozzá

Amennyiben az érintett vállalkozás nem tudja megoldani a napos baromfik, korlátozás alatt nem álló területre történő kihelyezését, a hatóság elrendelheti az állatok járványvédelmi okból történő leölését. Ez az aktuális járványkitörés előtt keltetőbe helyezett és kikelt, valamint a közeljövőben kikelő baromfikra egyaránt vonatkozhat, és állami kártalanítás mellett történik.

Ezekben az esetekben a járványügyi intézkedésként leölt állat vagy ártalmatlanított tojás értékét 100%-ban állapítja meg a hatóság az állami kártalanítási eljárás során. A teljes (100%-os) kártalanítás feltétele a járványkitörést megelőzően kötött, a kikelt állatok tervezett kihelyezésére vonatkozó érvényes szerződés megléte. Az állami kártalanítás további előfeltétele a járványügyi intézkedés elrendelése, a területileg illetékes állategészségügyi hatóság erről szóló határozatának megléte.

A kártalanítási összeg megállapítása során a szakemberek mindenképp megvizsgálják, hogy az érintett eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének. A hatóság felméri, hogy az adott járványhelyzetben volt-e reális lehetőség a keltetőtojásoknak már tojásként való megsemmisítésére, ártalmatlanítására, illetőleg a kikelt baromfinak, az eredeti tervtől eltérően, korlátozás alatt nem álló területre történő kihelyezésére.

Amennyiben a tojások keltetőbe helyezésekor már közismert, hogy a tervezett kiszállítás helye korlátozás alá eső területre esik, akkor azt a keltetést a vállalkozás saját felelősségére folytatja. Mivel ebben az esetben felróható magatartása vezet a kikelt baromfi meghiúsult kihelyezés miatti leölésének elrendeléséhez, állami kártalanítás nem illeti meg.

Járványvédelmi intézkedési terv megléte

Az egyes állatjárványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII.30.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése kimondja, hogy az eljáró hatóság a kártalanítás elutasításáról határoz, ha az érintett állattartó nem rendelkezik a jogszabályban előírt és a járási hivatal által közigazgatási döntésben jóváhagyott járványvédelmi intézkedési tervvel.

Jelenlegi járványhelyzetben a hatósági szakemberek fokozott figyelmet fordítanak a kártalanítási eljárásokban résztvevők dokumentációjának ellenőrzésére. A nagy létszámú telepek esetében a tervek elkészítésének időpontja nem lehet későbbi a kártalanítási eljárás megindulásának időpontjánál.

Amennyiben a hatóság meggyőződött arról, hogy az előírt járványvédelmi intézkedésterv rendelkezésre áll, akkor a kártalanításból nem kizáró tényező, ha azt a hatóság – leterheltsége miatt – közigazgatási döntésben nem hagyta jóvá.

Preventív célból történő felszámoláshoz kapcsolódó kártalanítás

A továbbterjedés megakadályozása érdekében megelőzési (preventív) célból olyan állományok is felszámolásra kerülhetnek, melyekben a betegség még konkrétan nem jelent meg – ez egy gyakran alkalmazott, hatékony intézkedés madárinfluenza esetén is.

A betegségtől sikeresen megóvott állomány esetében (és ezt az utólagos laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztják) is elrendelheti a hatóság – megelőzési célból – az állatok leölését, akkor az érintett mezőgazdasági termelő 100%-os állami kártalanításban részesülhet. Természetesen csak abban az esetben, ha egyéb, kártalanítást kizáró ok nem merül fel.

Amennyiben laboratóriumi vizsgálatok igazolják az állomány fertőződését, akkor a normál kártalanítási eljárást folytatja le a hatóság.

A betegségtől megóvott állomány leölését is elrendelheti a hatáság megelőzés céljából (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Forgalomból kivont termékekért járó kompenzáció

A hatóság a járvány elleni védekezés érdekében elrendelheti a fertőzött vagy korlátozás alatt álló telepről, intézményből, illetve területről származó termékek forgalomból történő kivonását.

Amennyiben nem merül fel a kártalanításból kizáró ok, a vágóhídon, vagy más élelmiszeripari létesítményben, kereskedelemben elkobzott termékek után az érintettek 100%-os állami kártalanításban részesülnek.

A kártalanítás során elsősorban „Az egyes állatjárványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló” 74/2013. (VIII.30.) VM rendelet kell alkalmazni, mely 2021. márciusában változott. Ezért fontos, hogy az aktuális és hatályos, egységes szerkezetbe foglalt változatot forgassák az érintett gazdák.

Forrás: Nébih

Összeállította: Barna Ferenc