Amikor a terményt elvitte az aszály és a háború, a mellékterméket pedig az energiaszektor

22 országból több mint 450 vendég érkezett az UBM Nemzetközi Szakmai Napok című rendezvényére 2023. február 22-23-án, Siófokra, ahol az állattenyésztőket, a takarmányalapanyag-termelőket és a takarmányipar szereplőit ültette egy asztalhoz a magyar takarmánygyártás és alapanyag-kereskedelem egyik meghatározó szereplője.

A Fekete-tengertől Olaszországig

A hazánk vezető takarmánygyártójaként ismert cég tevékenysége 1996-ban indult, kezdetben szójakereskedelemmel, mára az egyik piacvezető gabona- és fehérjekereskedőként van jelen a hazai piacon. Tevékenységük már nem áll meg az országhatáron belül, a 6 magyarországi takarmánygyártó üzem mellett Szlovákiában és Romániában is 2 takarmánygyárat működtetnek.

A cégcsoport 450 féle takarmányozási terméket, együttesen 575 ezer tonna keveréktakarmányt állít elő. Az UBM termékeit 15 országba exportálja, ezekből származik árbevételének közel fele. A mintegy 400 főt foglalkoztató vállalatcsoport a Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Ausztriában működő négy kereskedelmi irodájával a Fekete-tengertől egészen Olaszországig lefedi a piacokat a takarmányexport és a commodity-kereskedelem tekintetében. A már belföldi hagyományokkal rendelkező Szakmai Napjukat ezért is terjesztették ki nemzetközi, regionális konferenciává.

Horváth Péter vezérigazgató mellett a rendezvény plenáris ülésén Farkas Sándor miniszterhelyettes is köszöntötte a részvevőket, majd többek között az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) elnökeként Asbjørn Børsting és az Európai Baromfifeldolgozó és Baromfikereskedelmi Szövetség főtitkáraként Birthe Steenberg is üdvözölte a magyarországi szakmai rendezvényt. Az első napi plenáris ülés 5 átfogó témakörű előadása után a második napon 4 szekcióban 19 előadás és egy kerekasztal-beszélgetés közül választhattak a résztvevők, így a gabona- és fehérjekereskedelem, a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-üzletágak szakemberei kaptak szakmai információkat.

Az EU takarmányipara előtt álló lehetőségek és kihívások

Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) idén júniusban tartja 30. Kongresszusát, ezért az UBM rendezvényére ellátogató Asbjørn Børsting elnököt kérdeztük a kongresszus kiemelt témájáról, a körkörös takarmányozás jelentőségéről.

– Mit fog jelenteni korunk állattenyésztőinek a fenntarthatóság, és miben valósulhat meg a körkörösség fogalma?

Amit mi fenntartható takarmányozási rendszernek nevezünk, az a körkörös gazdaság egyik legfontosabb eleme, hiszen az élelmiszeripar, a feldolgozóipar és a biomasszaipar melléktermékeit használjuk állati takarmányozásra. A számok tükrében: az EU teljes takarmánygyártása évi 150 millió tonna, ebből 30 millió tonnát tesz ki a melléktermékből előállított takarmány, ide sorolható például az etanolgyártásból származó CGS, DDGS, a söriparban képződő sörtörköly és malátacsíra vagy a malomiparból származó korpa.

– Más iparágakban a fenntarthatóság gyakran párosul a költségek növekedésével. Ez az állattenyésztésben is prognosztizálható?

Az ipari takarmánygyártásnak több évtizedes tapasztalata van a melléktermékek felhasználásában, részben éppen abból fakadóan, mert alapanyagként a melléktermékek használata a receptúrákban költségcsökkentő tényező. A tényleges kockázatot sokkal inkább az energiaárak emelkedése jelenti, mert jelenleg a biogázipar azokat az alapanyagokat is felvásárolja, amikkel eddig csak mi dolgoztunk. Kialakult egyfajta szabad verseny a melléktermékek piacán, ami nekünk (és az állattenyésztőknek) most nem kedvez. Békeidőben az élelmiszeripar volt az elsődleges felvásárló, legyen az bármi, ami alapanyagként szóba jöhet; ami viszont nem ütötte meg az élelmiszeripar elvárásának szintjét, azt a takarmányipar használta fel, és a „maradék” került a biogázerőművekbe. Még nem fordult meg a fontossági sorrend, de energiaválság idején erősen közelítenek a számok és az érdekek is egymáshoz.

– A Green Deal mellett a folyamatosan változó fogyasztói szokások is befolyásolják az állattenyésztők és a rájuk épülő élelmiszer-feldolgozók jövőjét. Ön szerint jogosan aggódunk a vegetáriánusok, az állatvédők vagy épp a szarvasmarháinkat támadó „klímatudósok” véleményformálása miatt?

Azzal, hogy egy teljesen új gazdasági és társadalmi környezetet hozott a Covid, majd a háború, a sötétzöld lobbi ereje visszaszorult, átértékelődött. Már Nyugat-Európában is kezdik felmérni, hogy az élelmiszer-biztonság, sőt, eleve az ellátás biztonsága előbbre való. Bebizonyosodik, hogy a Green Deal nem mehet a hatékonyság, pláne az ellátás rovására. A háború mindent felülírt. Többek között azt hirdették, hogy 2030-ra a termelés 25%-a organikus lesz, ez már most látszik, hogy irreális. A háború előtt meghirdetett Green Deal tehát megérett az újratervezésre. Ennek tudatában az említett véleményformálástól nem tartanék. A FEFAC szakértői a növekvő közüzemi költségeket, a gazdasági bizonytalanságot, a környezetvédelmi és állatjóléti politikai intézkedésekkel összefüggő növekvő költségeket, valamint az állatbetegségek várható fennmaradását jelölték meg 2023-ban a legfontosabb piaci befolyásoló tényezőkként.

„Amin nem tudsz változtatni, ahhoz alkalmazkodj” – interjú Varga Ákossal, az UBM Igazgatóságának elnökével

– Pozicionálták a rendezvényen az UBM cégcsoportot, piacvezetőnek nevezték magukat több szegmensben is. Mezőgazdasági cégként a vállalat tőzsdei bejegyzése is egyedülálló. Foglalja össze, kérjük, honnan hova tart az UBM ekkora sebességgel?

1996-ban még Rotterdamból és Amszterdamból hoztuk a szójadarát Magyarországra, majd ezt követte a gabona- és kukoricaexportunk. Ez akkor jó ötletnek tűnt. Pár évvel később alapanyagokat, glutént, repcedarát, olajakat is felvettünk a portfóliónkba, és 4-5 év alatt piacvezetők lettünk ebben a szegmensben. A 2000-es évek közepén döntöttünk úgy, hogy a kereskedelemnél is komolyabb vizekre evezünk, magában a takarmányozásban is elmélyedünk, belefogunk a takarmánygyártásba. Az első takarmánykeverőnk Környén működött, majd ezt követte Szentes, Szeleste, a környei premixüzem és szójabab-feldolgozó, majd sorban a többi új üzem.

– Több állattenyésztő nem lett eközben, tehát jelentős piaci átrendeződést feltételez ez a növekedés. Esetleg kedvezőbb árral lepték meg a piacot?

Nem, sőt, az áraink talán mindig is magasabbak voltak a konkurencia termékeinél. Egyrészt a kapcsolattartás módjában és persze a termékek minőségében látom inkább a magyarázatot. Az állattenyésztők kipróbálták, és nyilván visszajöttek, ha jobbak voltak a hasznosulási mutatóik. A valódi ár ugyanis ott dől el majd a költségelemzésnél.

– A szomszédos háború és az annak kapcsán hozott gazdasági intézkedések mennyire szervezték át az UBM forgatókönyvét?

Nehéz időszak ez, volt egy-két pillanat, amikor 350–400 milliós fedezeti vásárlás is „benne volt a pakliban” az ukrán háború kitörésekor. De a kollégákkal jó megérzéssel jó döntéseket hoztunk, és szinte hihetetlen, de ukrán partnerünk az első sokk után mégsem a vis major lehetőségét választotta, hanem megkereste az összes létező módját a szállításnak. És mivel a háború még mindig nem ért véget, a piac kegyetlen kiegyenlítő hatással tud bírni továbbra is. A gabonafolyosó mintájára előttünk van még az élelmiszer (pl. a tojás, a csirkehús) szabad áramlása is, ami a magyar termelőkre és magyar takarmánygyártókra is hatással lesz, nem kizárt, hogy Európa (és Magyarország) ebből hosszú távon rosszul jön ki. Itt is az alkalmazkodás lesz az egyetlen megoldás. – És akkor hova tovább? Elvonatkoztatva a háborútól, piaci elemzések szerint a következő években az állattartás súlypontja Nyugat-Európából fokozatosan áthelyeződik Kelet-Közép-Európába. Ebben a trendben az UBM vezető szerepet kíván betölteni többek között a magyarországi, a szlovákiai, romániai és a tervezett szerbiai beruházásai révén. Ezért a cégcsoport nemcsak takarmány-előállításban és értékesítésben, kutatásfejlesztésben, új kereskedelmi irodák nyitásában látja a jövőt; a cégvezetés vizsgálja az élőállat-termelésbe való belépés lehetőségét is.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az UBM Feed Zrt. stratégiai megállapodást kötött, mely kiterjed az oktatási és a felnőttképzési tevékenységben történő közreműködésre, a duális és gyakorlati képzésben való részvételre, valamint közös kutatási, fejlesztési és innovációs programok indítására, közös kutatás-fejlesztési pályázatok megvalósítására, továbbá az egyetem hallgatói számára ösztöndíj-programok és külföldi tanulmányutak meghirdetésére, illetve az UBM cégcsoport beruházásaiban való szakmai részvételre. 



A megállapodást a Szakmai Nap keretében Varga Ákos igazgatósági elnök (UBM) és prof. dr. Gyuricza Csaba rektor (MATE) írta alá.

Sándor Ildikó